Népi vallásosság és néphit interetnikus szempontú kutatása Feketeardóban

Abstract

Keszeg Vilmos szerint: „Felfedezése óta a népi kultúra sokféle megközelítésben szerepelt. Leggyakrabban hagyományként tekintettek a népi kultúrára, aminek bár gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza, de a jelenből táplálkozik, és ott is fejti ki hatását. Az utóbbi időben e hagyomány sajnos egyre inkább veszíti el kapcsolatát a mindennapokkal, s ez az oka annak is, hogy jelenleg egy olyan örökségnek tekintjük, amelyet óvni és ápolni kell, hisz a különböző hagyományok alakítják identitástudatunkat, éppen ezért ezek jelentik közösségeink megmaradását is. A megőrzés részvételen alapul – egyaránt tartalmazza a hagyományok átadását és azok alakítását”.1 A hagyományos kultúrában a hiedelemrendszer olyan tudati jelenség, amely a gondolkodó ember megjelenése óta átszövi az adott közösség életét. Mintegy receptet ad az élet megélésére, életstratégiát lehet rá építeni. Az évszázadok alatt kialakult rendszer sérülése az egyén elvesztését is jelentheti az adott közösségben. Kárpátalján a hagyományos kultúra egyik fontos szegmenseként működő hiedelem és népi vallásosság még napjainkban is a mindennapi élet része. Természetesen, a változások e földrajzi és politikai határokkal elzárt vidékre is elérnek. A kutató azonban igazi kincsesbányára talál az adott témakörben is.