Közösség a létbiztonság peremére tolva: a Nagyberegi Egyházközség 1944 és 1948 között
Вантажиться...
Дата
Назва журналу
Номер ISSN
Назва тому
Видавець
II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem
Анотація
A kutatás célja, hogy történeti szempontból feltárja, s végig vezesse hogyan változtatta meg a
szovjet csapatok térfoglalása következtében felállt Kárpátontúli Ukrajna átmeneti állama 1944–1946
januárja között, majd a Szovjetunió államhatalma Nagybereg község reformátusainak évszázados
rendszerű működő közösségi létét. A téma problematikája abban rejlik, hogy bár immár több mint
három évtizede széthullott a szovjet birodalom, azonban a kis közösségekre gyakorolt pusztító
hatásainak feltárása csak részlegesen jelenik meg történeti kutatások szintjén. A cikk célkitűzéseinek
megfogalmazása (a feladat kitűzése). Kutatásunkban a nagyberegi egyházközség történetének egy
meghatározott szeletét mutatjuk be 1944 és 1948 közötti időszakban. Ebből kifolyólag – többek
között – a következő kérdésekre kerestük a választ:
a) Milyen mélyreható változások kezdődtek el a községben 1944. október 26-án?
b) Hogyan hatott a közösségre az ún. háromnapos munkára történő elhurcolás, a málenykij robotra
kiadott 0036. számú rendelet?
c) Hogyan csapódott le az új államhatalom (Zakarpatszka Ukrajina) szekularizációról szóló 1944.
december 5-i dekrétuma a település felekezeti oktatásában?
d) Milyen következményeket hozott a közösség létfenntartása szempontjából az 1945. április 20-i
egyházi vagyonról kiadott dekrétum?
e) Hogyan kényszerítette az egyházi vagyon elkobzása a községet saját anyagi lehetőségeinek
legszélsőbb határaira?
f) Milyen anyagi teherrel sújtotta őket az újonnan megjelent állami adózás és a kötelező
egyházközösségi bejegyzés bevezetése?
Módszertani megközelítésünk célja, hogy történeti szempontból, kronológiai rendben – egyben
átfogóan és szerteágazóan – mutassuk be a nagyberegi egyházközség szempontjából milyen pusztítást
végzett a szovjetesítés az 1944-ig gazdasági önfenntartó kis közösségben. Ebből kifolyólag általános
tudományos és speciális történeti módszerek kombinációján alapuló munkát végeztünk. A téma
kutatottságának hiányosságai és a megfogalmazott feladatok miatt elsődleges források feltárását
tűztük célul, ami főképpen levéltári primer dokumentumokkal történő munkát jelentett, melyek zöme
a mai napig publikálatlan állapotban találhatók. Mindemellett korabeli civil feljegyzéseket és az
egyházközségi irattár anyagait is felhasználtuk. A tanulmány tudományos újdonsága (az eddig
megjelent tudományos munkákhoz képest) abban rejlik, hogy az 1944-ben a vidéket elözönlő szovjet
csapatok okozta politikai, gazdasági és társadalmi változásokat szinte csak makrotöténeti
megközelítésben, leggyakrabban politikatörténeti szemszögből ismerhetjük meg. A kisebb
közösségek – mint jelen esetben a nagyberegi egyházközség belső élete, amelyet csak alulról lehetett
érzékelni, s amelyet az egyes egyházközségek éltek meg –, ritkábban kerül kutatási célkeresztbe.
Jelen tanulmány pont ezt célozta meg – a mikrotörténeti kutatás sajátosságainak köszönhetően –
alulnézeti perspektívából (bottom-up approach) közelíti meg és mutatja be azt, hogyan tolt az új
hatalom az egzisztenciális biztonságból a létbiztonság peremére egy felekezeti közösséget.
Legfontosabb eredmények és megállapítások. Elmondható, hogy Nagybereg egykori mezőváros
múltja magán hordozza a kárpátaljai magyar közösségek 1944 után érintő minden nyomorúság
jellegzetességét, ugyanakkor rendhagyó módon olyan események és történések helyszíne, terepe is
volt, amelyek nem minden községben voltak megfigyelhetők. Miközben a települést az új szovjet
irányítás a szovjetrendszer kirakattelepülésévé tette, minden politikai és pártvonalon tett vállalás –
túlzássá és normán felülivé vált. Ezek érhetők tetten az egyházközséggel szembeni viselkedésben a
falu új vezetői részéről (tanácselnök, jegyző, milicista), akik szinte kivétel nélkül homo novusok voltak. Igaz ez úgy a település vezetésére, mint a községben fontos pozíciót betöltöttekre egyaránt,
hiszen legtöbbjük nem nagyberegi születésű volt, csak a szovjet hadsereggel jelent meg a településen.
A hatalom iránti teljes elköteleződésük hevében gyakran túllőttek a célon, mint például a hitoktatás
vagy a harangozás betiltásakor. A református közösséget azonban felszámolni nem tudták, és a
templomból nem lett sem raktár, sem múzeum.
Опис
Teljes kiadvány: https://kme.org.ua/uk/publications/rol-bezpeki-v-transkordonnomu-ta-mizhnarodnomu-spivrobitnictvi/
Ключові слова
Бібліографічний опис
In Csernicskó István, Maruszinec Marianna, Molnár D. Erzsébet, Mulesza Okszána és Melehánics Anna (szerk.): A biztonság szerepe a határon átnyúló és nemzetközi együttműködésben. Nemzetközi tudományos és szakmai konferencia Beregszász, 2025. október 8–9. Absztraktkötet. Beregszász, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, 2025. pp. 357-358.
Endorsement
Review
Supplemented By
Referenced By
Creative Commons license
Except where otherwised noted, this item's license is described as Attribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States
