Nyelvi előítéletek a Kaszonyi kistérség lakosságának metanyelvi megnyilatkozásaiban

Abstract

Különböző településeken élő emberek tulajdonságai és szemléletmódja több tekintetben eltérő lehet. Ezek az eltérések konkrétan megmutatkozhatnak a nyelvhasználatban és bizonyos nyelvi formákhoz való hozzáállásban is. Jellemző, hogy a városokban, leginkább a fővárosban élő lakosság hajlamos a stigmatizációra, míg a vidéken élő emberek inkább megértőek a nem standard nyelvi formákkal kapcsolatban (Kontra 2003a: 181–185). Kutatási előzményeim közé tartozik, hogy 2023 és 2025 között átfogó felméréseket végeztem a Kaszonyi kistérségben, mely során 173 adatközlői válasz gyűlt össze. A kutatást két fázisban valósítottam meg. Az első szakaszban a Kaszonyi kistérség három településén végeztem felmérést, míg a második szakaszban szülőfalumban, Kaszonyban folytattam az adatgyűjtést. A második kutatás során sikerült több adatközlőt megszólítanom, ami elsősorban annak köszönhető, hogy szülőfalumban szélesebb ismeretségi körrel rendelkezem, így több résztvevőt sikerült bevonnom a kutatásba. Ugyanakkor Zápszony és Csonkapapi településekről is jelentős mennyiségű adat érkezett, ami tovább növelte a kutatás reprezentativitását.