A nyelvjárási- és a kétnyelvűségi jelenségekhez való viszonyulás a közösségi média nyilvános felületein

Abstract

Dolgozatomban a kárpátaljai magyarság internetes nyelvhasználatát, illetve a hozzájuk kapcsolódó szokásokat vizsgáltam. Munkám eredményeképp 209 adatközlő segítségén keresztül megismerhettem internetezési szokásaikat, az internetes kommunikáció során használt nyelvezetüket. Ezen kívül betekintést kaphattunk az adatközlők interneten használt regionális jellemzőiről, ezen belül a nyelvjárási- és a kétnyelvűségi jelenségekhez való viszonyulásukról a közösségi média nyilvános felületein. Egy kitöltött kérdőív példánya pedig a mellékletben szerepel. A válaszok összesítése alapján, elmondható, hogy: - A kérdőívet kitöltők többsége 2-3 órát használja az internetet, de válaszaik alapján 1 órát és attól kevesebb időt töltenek különböző közösségi oldalakon; - Az adatközlők 100%-a használja a magyar nyelvet kommunikációja során az interneten, ezt a nyelvet részesítik előnyben; - Nagy teret hódított kommunikációs módként a telefonhívás és a chat, ezzel szemben a posta levél és az SMS már kevésbé használatos az adatközlők körében; - A válaszadók a közösségi média felületein keresztül a legtöbb esetben a családtagjaikkal és a barátaikkal kommunikálnak, illetve beszédstílusuk függ a beszédpartnertől - A válaszok alapján a legnagyobb arányban magyar nyelven néznek televíziót, hallgatnak rádióadót, illetve olvasnak cikkeket, böngésznek oldalakon; - A kérdőívet kitöltők felének már volt kellemetlen élménye nyelvhasználata miatt, de ez nem írásbeli kommunikáció során, hanem élő beszéd közben; - Az interneten történő kommunikáció során 64 személy válaszol igennel a kölcsönszavak használatával kapcsolatosan, 91 személy nemmel, míg 52 személy csak néha alkalmaz hasonlókat. A kölcsönszavakat a válaszadók legnagyobb része csak privát üzenetekben használja; - Saját elmondásuk szerint az adatközlők 63,3%-a használ kommunikációja során nyelvjárási elemeket, amelyek csak saját lakóhelyére vagy Kárpátaljára jellemzőek; - Az kérdőívet kitöltők több mint felének nem okozott gondot a nyelvjárási elemek használata a kommunikáció során; - Az internetes társalgásba beépített és használt kölcsönszavak aránya egyforma azok véleménye alapján, akik szerint így a társalgás könnyebb azok között, akik kétnyelvűek (65 személy), illetve azok véleménye alapján, akik szerint ez nem jó, de az egyszerűség kedvéért néha elmegy (65 személy), és 57 személy állítja, hogy színesebb tőle a nyelv; - A válaszadók véleménye és tapasztalataik alapján előfordult kis arányban, hogy nem értettek bizonyos üzeneteket a nehézkes kifejezés miatt. Ezt azzal magyarázta többségük, hogy településükön az adott kifejezés nem használatos, így nem érthető. Más esetben olyan válasz is előfordult, hogy a a kárpátaljai dialektus skálája igen széles. De volt, aki válaszát a helyesírás elhanyagolásával indokolta; - A kérdőívet kitöltő személyek véleménye szerint csak néha helyénvaló a nyelvjárási, illetve a kölcsönszavak használata a közösségi média felületein; - A válaszadók véleménye a nyelvjárási és kölcsönszavak alkalmazása az internetes kommunikáció kapcsán igen megoszlóak. Nagyon sokan vélik ezt negatív hatásnak, de majdnem annyian vélekednek erről pozitívan is. Levonható a következtetés, hogy az emberek a felgyorsult internetes adatforgalom és a rohanó világ ellenére, igyekeznek a kommunikációs szabályoknak megfelelni a beszéd szóbeli vagy írásbeli módja során. Mindemellett a válaszadók többségének anyanyelve a magyar nyelv, melyhez társulnak különféle nyelvjárási elemek, melyeket nem ítélnek meg negatívan. Csupán esetenként okoznak fennakadást a kölcsönszavak használata a média különböző felületein. Véleményem szerint a dolgozatomban megemlített nyelvi elemekkel könnyen együtt tudunk élni a média és a közösségi oldalak felületein továbbra is.