Eszeny története 1938-1944 között, különös tekintettel a helyi zsidóságra

Abstract

Szakdolgozatom témája Eszeny község története volt a 1938-44 közötti időszakban, különös tekintettel a helyi zsidóságra. A munka során a tisztánlátás és jobb megértés érdekében vázoltam a zsidóság helyzetét a korabeli Magyarországon. Ahhoz, hogy egységes tiszta képet kapjunk, egészében kellett látnunk a folyamatokat. A kutatások alapján láthatóvá vált, hogy már az 1881-es népszámlálás adataiban megjelentek az izraelita lakosok Eszeny községben. Ugyancsak ezen adatok alapján az is látható, hogy milyen arányban voltak jelen a településen. Az első fejezetben felmerült az első bécsi döntés kérdése is, melynek értelmében a jelenlegi Kárpátalja területét visszacsatolták Magyarországhoz. Ennek következtében az egykori helyi zsidóságra is kiterjedtek a diszkriminatív törvények és rendeletek. A második fejezetben az első bécsi döntést követő időszakot tártuk fel: a zsidó ellenes törvényekre és rendeletekre koncentráltunk, valamint azok következményeire. A jelenlegi Kárpátalja egykori zsidó lakosainak körülményeit tártuk fel, az ellenük megjelent intézkedéseket, kiemelve azt, hogy mindezek hogyan érintették az egykori eszenyi zsidóságot. A deportálás folyamatának bemutatását tartalmazza a harmadik fejezet, ahol a koncentrációs- és munkatáborról, az esetleges visszatérésről szóló adatokat tártam fel. Bemutatásra került még az eszenyi izraelita temető jelenlegi állapota is. A fejezetben a begyűjtés kezdetétől mutattam be az eszenyi zsidóság körülményeit, s a visszaemlékezéseknek köszönhetően – bár szubjektív formában, de képet kapunk az elhurcolás és a tábori lét szörnyűségeiről is. A fejezet konklúziójaként kiemelném, hogy a holokausztot követően Eszeny község népessége egy árnyalattal szürkébb lett, ugyanis a zsidóság teljesen eltűnt a településről.