A negyedik ipari forradalom várható hatásai a felszabaduló emberi munkaerőre

Abstract

Tanulmányunkban a negyedik ipari forradalom várható hatásai közül a felszabaduló emberi munkaerőre gyakorolt következményeket vizsgáljuk. Legfontosabb kérdésfelvetésünk, hogy a termelési folyamatok automatizálás felé elmozdulását várhatóan milyen irányban követi majd az adórendszer átalakulása. Ezen belül a jelenlegi nemzeti bértömeg és a jövőben várhatóan felszabaduló munkaerő százalékos arányának szorzataként megbecsüljük az automatizáció következtében felszabaduló, illetve átcsoportosítandó munkaerő nagyságát. Álláspontunk szerint a gépi munkával helyettesíthető, általában mechanikus emberi munka felszabadulásával létrejövő nyílt vagy burkolt munkanélküliség terheit alternatív megoldásokkal kezelni kell. Így előfeltevésünk, hogy ezeket a hatásokat új típusú adóbevételi lehetőségek megteremtésével lehetséges és szükséges ellensúlyozni. Ezen új adók nem az élőmunkát fogják terhelni, hanem újabb fogyasztási-forgalmi adóterhet jelentenek majd, vagy az automatizálás folyamatára rakódnak. Így az emberi munka méltóságát felemelhetjük azáltal, hogy megszabadítjuk adóterhétől, ami által versenyképessége növekszik, s elveszíti tárgyi eszközre utaló jellegét. A felszabaduló munkaerő arányának becslése a tanulmány érzékeny pontja, ezért három megközelítést is alapul veszünk. Kerekes Sándor, Kevin Kelly megközelítését, és visszautalunk Keynes „technológiai munkanélküliség” elméletére.

Abstract. In our study, we examine the prospective effects of the fourth industrial revolution upon the human workforce. Our most important issue is how the transition of the production processes to automatization will be followed by the transition of the taxation system. To be more precise, we evaluate the quantity of the workforce to be released and rearranged that stems from the automatization. This will be carried out by the product of the percentage of the present national total wage bill and the prospective workforce to be released. In our point of view, open or hidden unemployment that was triggered by the appearance of machines and the liberation of mechanical workforce must be cured by alternative solutions. Therefore, our presupposition is that these effects can and need to be countervailed by the initiation of new types of revenue tariffs. These new taxes will not oppress living labour but will either mean newer consumption-traffic taxes or charge the process of automatization. In this way, the dignity of human workforce can be raised by it being free from its tax. Therefore, its competitiveness rises and ceases to have a nature of a tangible asset. We place three approaches in the basis as the estimation of the rate of workforce released is the sensible point of the study. These include Sándor Kerekes’ approach, Kevin Kelly’s one and also Keynes’ “technological unemployment” theory will be referred back to.