Az orosz nyelv (újra)megjelenése Kárpátalja magyarok lakta településeinek nyelvi tájképében

Abstract

A nyelvi tájkép alakításában – a nyelvpolitikában hagyományosan aktív államok és vállalatok, intézmények mellett – több más szereplő is részt vesz (lásd pl. Gorter et al. eds. 2012, kárpátaljai vonatkozásban pl. Csernicskó 2015, 2016a, 2016b). Az alábbiakban azt érzékeltetjük röviden, hogyan alakítják az abszolút magyar többségű kárpátaljai települések nyelvi tájképét a gazdasági érdekek és viszonyok, az egyes nyelvek (vélt vagy valós) gazdasági értéke, presztízse. Kárpátalja magyar közössége az 1980-as évek vége óta törekszik arra, hogy a magyar nyelv egyre több funkcióban legyen használatos a vidéken. A régió magyarok lakta sávjában ma már teljesen természetes, hogy a magyar – természetesen más nyelvek mellett – hangsúlyosan jelen van a nyelvi tájképben (Beregszászi 2005; Laihonen–Csernicskó 2017; Hires-László 2015; Karmacsi 2014a, 2014b; Tóth 2014a, 2014b). Az utóbbi két-három évben azonban ismét egyre több nem magyar nyelvű felirat, kiírás jelent meg a kárpátaljai magyar nyelvterület szimbolikus terében. Mindez annak ellenére történik, hogy a 2012-ben elfogadott és máig hatályos ukrán nyelvtörvény a korábbiakhoz képest szélesebb jogokat biztosít a magyar nyelv használatára, a nyelvi tájképben is (Tóth–Csernicskó 2014). Az újonnan megjelenő feliratok legnagyobb része nem a felülről szervezett (topdown), az állam által előírt hivatalos kiírások közé tartozik, s nem is a szimbolikus jelentőségűek sorába, hanem gazdasági vonatkozásúak. Az alábbiakban ezt a jelenséget mutatjuk be, s megpróbálunk magyarázatot találni rá.

Rezumat. Studiul îşi propune să examineze, din prisma raportului dintre limbă şi economie, peisajul lingvistic al regiunii Transcarpatia din Ucraina, locuită majoritar de etnici maghiari. Vom prezenta modul în care apare în această regiune limba rusă, limbă ce dispune de prestigiu economic, respectiv faptul că realitatea economică prevalează asupra naţionalismului comunităţii minoritare. Vomdemonstra deci, că politicile care sprijină protecţia limbii minorităţilor nu pot fi eficiente, dacă ele nu se corelează cu dezvoltarea economică.