Magyar és szlovák egyetemisták tanulási és életviteli változásainak vizsgálata a világjárvány idején

Abstract

A Covid–19 által létrejött digitális átállás számtalan korábbi dogmatikus pedagógiai kontextust kérdőjelezett meg a tanítás-tanulás lényegiségével kapcsolatban, miközben a digitális oktatás személyre szabott hatékony pedagógiai módszerét próbálta szem előtt tartani. Következésképp a tanulás napjainkban egy folyamatos intellektuális készenlét, amely a munka világának aktuális igényéhez is alkalmazkodik (Petzné 2022, 127). A pedagógiai kultúraváltás intenciója ennélfogva a tanár szerepfelfogásának jelentős módosulását fogalmazza meg követelményként, amelyhez szükség van a rutinelhagyás képességére. Ez a progresszív folyamat pragmatikus haszonnal is együtt jár, ugyanis egy jól működő innovatív társadalom feltétele a kellő kritikai attitűddel és önreflexióval rendelkező egyének jelenléte, együttműködése (Cseri 2018).