Északkelet-Magyarország története 1790-től 1914-ig: A dualizmus korának társadalmi és gazdasági viszonyai

Abstract

1867 elején az uralkodó kinevezte gróf Andrássy Gyulát miniszterelnöknek, majd megalakult a magyar kormány. A szabadságharc után ismét felelős kormánya lehetett Magyarországnak. Június 8-án a miniszterelnök és az esztergomi érsek a budai Mátyás-templomban Magyarország királyává és királynőjévé koronázták Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébetet. Az uralkodó szentesítette a kiegyezési törvényt, amit a Birodalmi Tanács is elfogadott, és utána sor került a közös miniszterek kinevezésére. Egy új államalakulat jött létre, ami két egyenrangú fél, Ausztria és Magyarország szövetségén alapult. A Habsburg Birodalom új neve Osztrák–Magyar Monarchia lett. A két egymástól kölcsönösen függő államot a közös uralkodó személye és az ún. közös ügyek kötötték össze. Közös volt a hadsereg az uralkodó felügyelete alatt, a pénzügyi rendszer és a külügyek a közös minisztériumok irányítása alatt álltak. A közlekedés, az iskolaügy, a mezőgazdaság stb. viszont a két ország belügyének számított.