Nyelvi (emberi) jogok és jogsértések a Szovjetunióhoz tartozó Kárpátalján (1944–1991)

Abstract

Sok szó esett az utóbbi néhány évben arról, hogyan szűkíti Ukrajna a kisebbségek nyelvi jogait (Csernicskó 2022, Fedinec–Csernicskó 2020, 2021). Az ide vonatkozó elemzések egy része arra a következtetésre jutott, hogy a független Ukrajna 2017 után olyan nyelvi jogi szabályozási rendszert vezet be fokozatosan, amely a még Szovjetunió fennállása idején fennálló állapotokhoz képest is visszalépésként értelmezhető (Csernicskó et al. 2020, Csernicskó–Tóth 2021). Kétségkívül, a Szovjetunió, különösen fennállásának utolsó két évtizedében, alapvető jogként biztosított néhány olyan nyelvi jogot, amelyeket az 1991- ben a kommunizmust építő birodalomból kivált ukrán állam fokozatosan von vissza. Az alábbiakban azt mutatjuk be röviden, hogy milyen nyelvi jogokkal rendelkeztek a Szovjetunióban, pontosabban az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban élő magyarok, illetve azt, hogy milyen nyelvi jogsérelmek érték ezt a közösséget az 1945 és 1991 közötti időszakban, vagyis akkor, amikor Kárpátalja is a világméretű birodalom kötelékébe tartozott.