Az első bécsi döntés gazdasági és társadalmi következményei Beregszászban

Abstract

A Saint-Germain-en-Laye-ben aláírt békeszerződés kettévágta Bereg vármegyét, ezzel Beregszász gazdasági vonzáskörzete lényegesen lecsökkent. A csehszlovák hatalom közigazgatási intézkedéseinek révén a város 1921-ben elvesztette megyeközponti státuszát, majd 1923. július 7-én egy kormányrendelettel a települést visszaminősítették nagyközséggé. Beregszász a dualizmus időszaka alatt rendezett tanácsú városként működött, és a település legfőbb felvásárló erejét a városban működő közszolgák alkották, így a közigazgatási változásoknak számos negatív következménye volt [4, 73–80. o.]. Az 1938. november 2-án meghozott bécsi döntés értelmében a Cseh–Szlovák Köztársaság 11.927 km2 területet és 1 millió 60 ezer lakost engedett át a Magyar Királyságnak [1, 35–41. o.].