Kárpátalja ornitofaunájának szakirodalmi kutatása

Abstract

A madarak kutatásának fontosságát a tudósok már az ókorban felismerték. Napjainkban, amikor a globális felmelegedés széleskörű hatást fejt ki a környezetünkre, a madarak viselkedésének, vagy akár elterjedésének megváltozása értékes információt nyújthat a kárpátaljai természetes, természetközeli és mesterséges madárélőhelyek állapotáról (IPCC, 2021) . A vízi és vízhez kötődő fajok elterjedési viszonyait az élőhelyek állapota is nagyban befolyásolja. A vizes élőhelyek kiterjedésének fokozatos visszaszorulása és állapotuk leromlása korunk általános problémája. A tavak, lápok és mocsarak vízutánpótlásában tapasztalható kilengések a korábbi flóra és faunajelleg megváltozását eredményezhetik. A megváltozott élőhelyi karaktermutatók növelhetik a fajegyüttesek sérülékenységét, korábbi fajok eltűnését, újonnan érkezők szétterjedését okozhatják. Kárpátalja természetes vízkészletek tekintetében gazdag területnek mondható. A megye geológiai viszonyaiból adódóan a felszíni vizek döntő többsége vízfolyás, az állóvizek száma csekély (MOLNÁR, 2009). Annak ellenére, hogy Kárpátalja egy rendkívül fajgazdag terület, nagyon kevés kizárólag csak Kárpátaljára vonatkozó friss ornitológiai kutatást vagy adatbázist találunk. Ukrajna Vörös Könyvében is említenek kárpátaljai észlelési adatokat, de ezek mindösszesen 18 vörös könyves Kárpátalján is előforduló madárfajt tartalmaznak. Kárpátalja egészének ornitofaunájával kapcsolatos általános összefoglaló publikáció legutóbb 2009-ben jelent meg Potyis Lajosnak, az Ungvári Nemzeti Egyetem kutatójának köszönhetően. Egész Ukrajnára vonatkozó egyik legfrissebb egységes ornitológiai szakirodalomként pedig ФЕСЕНКО Г.В. és БОКОТЕЙ А.А.: Птахи фауни України c. munkájára tekinthetünk. Kutatásunkban a napjainkig fellelhető kárpátaljai madárkutatási eredményeket szeretnénk egységesíteni, a fajneveket a ma elfogadott fajnevekkel összeegyeztetni. A témaválasztásban a téma kutatottságának hiánya is motivált.