A „Forrás Stúdió”, mint a kárpátaljai magyar civil mozgalom előfutára

Abstract

A dolgozat témája: A „Forrás Stúdió”, mint a kárpátaljai magyar civil mozgalom előfutára. A munka során azt szerettük volna bemutatni, hogy mikor és hogyan kezd el Kárpátalján az irodalmi életből, az Ungvári Egyetem Magyar Filológiai Tanszék diákjainak egy csoportjából és oktatóikból egy mag kialakulni, mely a későbbiekben először lép fel a helyi magyarság kollektív jogaiért. A kárpátaljai magyarság számára a szovjet időszakban elképzelhetetlen volt bármilyen civil vagy nemzetiségi alapon szerveződő érdekképviselet létrehozása. Ez összeegyeztethetetlen volt a totális jellegű pártállami diktatúrával. Mégis akadtak olyan magyar értelmiségiek, kik kiálltak a lenini kisebbségi politika által elvben szavatolt jogaikért. A ’60-as évek végén a kárpátaljai magyarság egyik szellemi központja az az Ungvári Állami Egyetemen működő magyar filológia szak volt. Itt találkoztak azok a személyek, akik a későbbiekben fontos szereplőivé váltak az ún. „72-es Beadvány” megalkotásának. A beadványnak, mely az első olyan kordokumentum lett Kárpátalján, amiben felmerült egyfajta magyar érdekképviseleti lehetőség vizionálása a szovjet időszakban. A petíció előkészítésének szellemi vezérévé egyértelműen Fodó Sándor egyetemi tanár és Kovács Vilmos író, költő, műfordító vált. Ők annak a korosztálynak a mentorai, amely már a második világháború után szocializálódott, és kevésbé tudta őket megfélemlíteni a szovjet karhatalom. A Beadvány közvetlen előzménye a Forrás Irodalmi Stúdió volt, melyet több támadás is ért a korszak során, végül meg is szüntették, de tagjai a későbbiekben is aktív szereplői, szervezői voltak a kárpátaljai magyar értelmiségnek, valamint ott voltak alapítóként a KMKSZ létrejötténél is.