A teremtett világ és a háborúk

Abstract

A háborúk végig kísérik az emberi történelmet, az első közösségek megjelenésétől napjainkig. Valójában olyannyira meghatározzák a történelmet, hogy úgy a múltban, mint jelenben életünket a háborúk következményeként kijelölt utakon járjuk végig. Összefoglalva a tényekből adódó következtetést: nincs történelem háborúk nélkül. „Mindenütt fegyverkeznek és a fegyvergyárakban ágyúkat öntenek, puskákat gyártanak, kardokat élesítenek, a kikötőkben hajókat építenek és fegyvereznek fel; lázas tevékenység mindenütt! Európa parlamentjeinek a napirendjén katonai kölcsönök és véderőtörvények állnak; már alig lélegzünk, alig élünk! Ki gondol a parasztra, a kereskedőre, a munkásra, a tudósra! A politikusnak még több vér kell, hogy dülöngélő építményét megszilárdítsa […]. Senki sem hisz az erkölcsös politikában; de legalább a legarcátlanabb képmutatásról mondanának le a népek vezetői és a történelemformálók […]. És nincs senki Európában, nincs egyetlen becsületes harmadik sem, aki azt javasolná, hogy az emberi jogok és a népakarat tiszteletben tartását terjesszék ki […].”3 Ezeket a sorokat akár napjainkban is írhatták volna, s ha nem utalna a stílus vagy néhány kifejezés a leírt mondatokban egy elmúlt korra, akkor a szöveg ma is megfelelne.4 Nincs új a nap alatt, és a háborús előjelek félelmével, valamint a háborúk rémével minden kor emberének szembe kellett néznie. Még örülhet is az a generáció, akik csak a háború félelmével, és nem a tényével találta szembe magát.