Nyelvtanuláshoz fűződő attitűdök a beregszászi magyar gimnazisták körében

Abstract

A kárpátaljai magyarság nyelvi környezetét az ezeréves Magyarországtól való elszakadása óta politikai döntések határozzák meg. A lakosság a saját fennmaradása érdekében újabb és újabb nyelveket kénytelen megtanulni. Azokon a nyelveken kívül, amelyeket szabad akaratunkból tanulunk meg és tanítunk gyermekeinknek, létfontosságú az adott államnyelv magas szintő ismerete. Így, az anyanyelven kívül a gyerekek legalább két, de esetenként három, általában különbözı nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet is tanulnak, melyek közül egyik sincs nyelvrokoni kapcsolatban az anyanyelvvel. Megkíséreltem megvizsgálni: 1. hogyan vélekednek a beregszászi magyar gimnazisták a nyelvtanulásról általában; 2. melyik iskolában oktatott nyelvet tanulják és használják szívesebben; 3. hogyan befolyásolhatják a nyelvtanulást és a motivációt az oktatási folyamatban használt módszerek.

Abstract. The language environment of the Hungarians living in the area called Transcarpathia for nearly one hundred years has been determined by political decisions. Besides the languages minority people learn as a free choice they have to learn the state language as well that has changed several times during the last century. The present research deals with the attitude of 10-11year-old Hungarian schoolchildren to language learning in general and to the two languages they learn: to Ukrainian as a state or second language and English as a foreign language. The research aims to find out the motivation factors influencing learners in studying the two languages examined as well as the different methods used in teaching the languages and their effect on language leaning. Besides, an attempt was made to find out which language the learners are more willing to use.