A kárpátaljai magyar tannyelvű általános iskolák számára készült 8. osztályos magyar nyelv tankönyv többszempontú elemzése

Abstract

Jelen munkámban a kárpátaljai magyar tannyelvű általános iskolák számára készült 8. osztályos Magyar nyelv tankönyv tananyagának tartalmi és nyelvészeti szempontú elemzését végeztem el. Célomul tűztem ki, a Kárpátalján használt és Ukrajna Oktatási Minisztériuma által ajánlott 8. osztályos Magyar nyelv tankönyv tartalmi és nyelvészeti szempontú elemzése. Pozitívumként emelhető ki, hogy a tankönyv írói megpróbálnak elmozdulni a hagyományos grammatikai szempontok felől a szövegértés irányába is, amely a tankönyv utolsó oldalain található feladatokban valósítanak meg. Azonban a tankönyv belső oldalain nem találkozhatunk ehhez hasonló feladatokkal, s megmaradnak a korábbi grammatikaközpontú, túlzottan szépirodalmi szövegek tanulmányozására alapozó stílus megközelítésnél, amely szintén nem segíti elő az anyanyelv funkcionális használatát (Pletl 2014: 22–28). A feladatok az alábbi főbb típushibák mentén csoportosíthatók: – nem a megfelelő helyen voltak elhelyezve a tankönyvben, hiszen vagy egyáltalán nem illettek az adott témakörbe a rossz utasítás miatt, vagy csak későbbi/korábbi témához illettek volna; – hiányos ismeretekre, még nem tanult információkra alapoztak; – kevés példaanyagot tartalmaztak; – pontatlan utasításokat, feladatleírásokat tartalmaztak; – egyéb jellegű pontatlanságok, hibák. A feladatokban többnyire szépirodalmi példaanyagokkal szemlélteti, szépirodalmi példaanyagokon gyakoroltatja az elsajátítandó ismeretanyagot. A tankönyv tudományos ismeretanyagának elemzése során számos olyan pontatlanság ragadta meg a figyelmem, amelyben nincs meg az egységesség. A főbb vizsgálati területek rövid összefoglalása a következő: - a tankönyv nyelvi hibáinak vizsgálata: sok nyelvi hiba fordul elő a tankönyvben, amelyek legtöbbször figyelmetlenség által születtek. Ezek megtalálhatóak voltak a szabályok megfogalmazásaiban, a feladatok utasításaiban, valamint azok példaanyagaiban egyaránt. - a képi illusztrációk helyénvalósága: véleményem szerint a tankönyvben számos felesleges, a gyerekek képzeletére bízható illusztráció jelenik meg, amelyeknek nincs különösebb szerepe, s a tanulók számára sem érdekesek, mivel közismertek. Egységesebb lenne az, ha a tankönyvnek lenne egy illusztrátora, aki a ténylegesen szükséges helyekre saját kezűleg készítené a képeket. Így azok egységesek és sokkal nagyobb összhatásúak lennének. A tankönyvekről elmondható, hogy jól alkalmazhatóak a tanórákon, abban az esetben, ha a pedagógus jól beosztja az idejét, ugyanis az írók különböző típusú feladatokkal dobják fel a tananyagot, viszont ezek mellett megtanítják az adott témát is. Megfigyelhettük azt is, hogy különböző mennyiségű feladatokat tartalmaznak a témák, viszont ezek elegendőek a tananyag feldolgozására.