A pedagógushallgatók késleltetett diplomaszerzése interjúk alapján

Abstract

A felsőoktatási képzésből való lemorzsolódás kiemelkedő relevanciával bíró oktatáspolitikai kérdés Magyarországon. Egyrészt hazánkban a felsőoktatásban első végzettséget szerzők aránya elmarad az OECD-országok átlagaitól, amelynek hátterében egyik oki tényezőként elsősorban a felsőoktatási lemorzsolódás feltételezhető. Másrészt, habár nemzetközi szinten számos kutatás alapját képezi a lemorzsolódás pontos feltérképezése, hazánkban főként a szakértői konszenzus hiánya okán a lemorzsolódás arányszámát meghatározó módszertan is hiányos, így hiteles számadatok híján nem rendelkezünk pontos képpel a lemorzsolódási arányok tekintetében, ami növeli az ezzel kapcsolatos kutatások hiánypótlásának szükségességét. Mivel a lemorzsolódás jelensége és összefüggésrendszere képzési területenként nagyon eltérő lehet, tanulmányunkban egy hallgatói csoportra koncentrálunk. Vizsgálatunk célja a pedagógushallgatók késleltetett diplomaszerzésének és a lemorzsolódás lehetséges okainak feltárása, amelyet a szakirodalom elméleteire alapozva kvalitatív kutatás keretein belül valósítottunk meg. Kutatásunkban a szociokulturális háttér, a felsőoktatás előtti évek, a felsőoktatási intézményválasztási motivációk, a munkavállalás, a sport, valamint a társas tevékenységek lemorzsolódásban betöltött szerepét vizsgáljuk hét egyéni és egy tíz főből álló fókuszcsoportos interjú elemzésén keresztül, melynek módszertani alapját félig strukturált interjúvázlat képezte. A késleltetett diplomaszerzés és lemorzsolódás nehezebben megfigyelhető okai közé tudjuk sorolni a nem megfelelően választott intézményt és/vagy képzést, az intenzív felsőfokú tanulmányok melletti munkavégzést, a versenysport űzését, illetve a tanulás iránt negatív attitűddel rendelkező baráti közösséget. Elemzésünk biztos alapot nyújt a továbbiakban a nagyobb, reprezentatív mintán történő kérdőíves lekérdezéshez, amelynek főbb egységeit az interjúelemzések alapján létrehozott kutatási tömbök képezik.

Abstract. Higher educational dropout is a significant area of education policy in Hungary. Firstly, the proportion of graduated higher educational students is low when compared to the OECD average, which may be caused by dropout from higher educational courses. On the other hand, although the phenomenon of dropout has been closely investigated in several international research papers, the methodology used to determine the dropout ratio is unsatisfactory, mainly due to the lack of expert consensus. As a consequence, we do not have precise data regarding the dropout ratios, which make investigations related to this area even more necessary. The aim of our study was to measure the possible reasons for delayed graduation and dropout, and it was carried out as a qualitative study based on existing theories. In our investigation, the role of the sociocultural background, the years prior to the time spent in higher education, the motivation of the choice of institution, employment, sports, and social activities were measured through an analysis of seven individual interviews and one focus group conversation involving ten participants based on a semi-structured interview methodology. The causes of delayed graduation and dropout, which are more difficult to observe, are an inappropriately chosen institution and/or course, employment while studying intensively in a higher education institution, competitive sport and friends with a negative attitude towards learning. Our analysis provides a stable basis for a wider questionnaire-based investigation on a representative sample and its main units have been developed according to the research blocks of the interview analysis.