Metakognitív stratégiák és digitális eszközök szerepe a matematika oktatásban

Abstract

A digitális eszközök egyre nagyobb szerepet töltenek be az oktatásban, nemcsak a tananyag átadásában, hanem a diákok gondolkodására gyakorolt hatásukban is. A gondolkodási stratégiák fejlesztése az oktatásban a hatékony tanulás és problémamegoldás meghatározó eleme. Ezek a stratégiák hozzájárulhatnak a tanulók tudatosabb tanulásához - tudatosan tervezzék, folyamatosan nyomon kövessék és értékeljék saját tanulási folyamataikat. Elemzésünk célja, hogy feltárjuk, hogyan segítik a tanulók metakogníciójának fejlődését az interaktív oktatási felületek, a dinamikus matematikai szoftverek (mint például a GeoGebra) és az online visszajelzési platformok (például a Redmenta). Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a metakognitív stratégiák fejlesztése javítja a matematikai teljesítményt [1, 2, 3]. Ugyanakkor az adaptív tanulási környezetet és az azonnali válaszadó digitális eszközök hatékonyan támogatják az önszabályozó tanulást, ami a metakogníció egyik előfeltétele. Így a tanulóknak lehetőséget ad arra, hogy tanuljanak saját hibáikból, megváltoztassák stratégiáikat, ha szükséges, és tudatosabban közelítsenek a problémák megoldásához [4]. Azonban kevés magyar kutatás foglalkozik a digitális eszközök matematikai gondolkodás fejlesztésében betöltött szerepének vizsgálatával. Érdemes lenne tehát jobban megérteni, hogyan használhatjuk ezeket az eszközöket a tanulók matematikai képességeinek hatékonyabb fejlesztésére, és hogy milyen hatással vannak a tanulók tanulási motivációjára és önálló gondolkodására. A kutatás során részletesen megvizsgáljuk, hogy a dinamikus matematikai szoftverek és az online visszajelzési rendszerek hogyan támogatják a tanulók problémamegoldási stratégiáinak tudatosítását. Pintrich [5] szerint ezeknek az eszközöknek a használatával a diákok jobban megérthetik saját gondolkodási folyamataikat, és így hatékonyabban tervezhetik megoldási lépéseiket, és pontosabb önértékelést tudnak végezni.