A Tisza völgyének geomorfológiai vizsgálata Huszt és Tiszaújlak között

Abstract

A munkám fő célja, hogy megvizsgáljuk a Tisza folyó völgyének geomorfológiai változásait a kárpátaljai szakaszán Huszt és Tiszaújlak között. Kárpátalja Ukrajna nyugati részén helyezkedik el. Kárpátalja területe 12800km2. Határos négy országgal: északon Lengyelországgal, nyugaton Szlovákiával, délen Magyarországgal és Romániával, valamint a Lvivi (Lembergi) és Ivano-Frankivszki szomszédos megyékkel. Kárpátalja határai részben természetesek, részben pedig mesterségesek. Északkeleti határa a Kárpátok vízgyűjtőjét követi, amely elválasztja a Tisza vízrendszerét a Dnyeszter és a Prut vízgyűjtőtől. Az egész lengyel határ, valamint a szlovák és a román határ egy része hegygerinceken halad. A Tisza egyes szakaszokon természetes határt képez Románia és Magyarország között. ukrán-szlovák, az ukrán-magyar és az ukrán-román határ jelentős része mesterséges, vagyis nem köthető semmilyen természetföldrajzi egységhez. Az ukrán-szlovák, az ukrán-magyar és az ukrán-román határ jelentős része mesterséges, tehát nem köthető semmilyen természetföldrajzi egységhez (Molnár – Bulla, 1999). Kárpátalja gazdag természeti forrásokkal rendelkezik, vízkészlete egész jónak minősül. Mind földalatti, mind felszín feletti vizekben gazdag. Ezek sűrűn behálózzák Kárpátalja egész területét. Kárpátaljai folyók és patakok mindegyike Tisza vízrendszeréhez tartoznak (Tóth, 2004). Kárpátalja egyik legnagyobb vízhozamú folyója a Tisza, amely a Duna leghosszabb mellékfolyója is. A hossza Ukrajna területén 201km. Emellett több szomszédos ország - Magyarország, Szerbia, Románia és Szlovákia - területét érinti, összesen 966 km hosszúságban. Vízszintje erősen ingadozó, a tavaszi olvadás és a heves csapadékok hatására hirtelen megemelkedik a szintje, nagy károkat okozva a termőföldeken és a part menti településeken. (Tóth, 2019). A Tisza két forrásból ered a Kárpátaljai Csornahora hegységben, az Északkeleti Kárpátokban. A forrásokat és a további összekötő vizeket leeresztő Fekete- és Fehér-Tisza Rahó városánál egyesül, majd a hegyek között hosszas kanyargás után Huszt városa után kilép a Nagyalföldre. A folyó Tiszabecsnél éri el Magyarországot, majd Szegedtől délre hagyja el, hogy a szerbiai Titelnél a Dunába torkolhasson (Veres, 2016).