Körkérdés: a transznacionalizációról, a 2004-es népszavazás következményeiről, a kettős állampolgárság hatásáról, a 2010 utáni magyarságpolitika eredményességéről

Abstract

A transznacionalizáció/határtalanodás, illetve a migráció lehetősége hogyan hatott a kutatási területére, az Ön által vizsgált jelenségekre Magyarország európai uniós csatlakozása óta? Kutatási területem Kárpátalja népességét és magyarságát foglalja magába etnodemográfiai megközelítésben, és erre, értelemszerűen, jelentős hatása van a migrációnak. Tekintve, hogy Ukrajna Magyarország EU-s csatlakozásakor kívül maradt az Unión, az esemény a vízumkényszer bevezetése nyomán az anyaország felé irányuló különböző formájú migrációt valamelyest megnehezítette. Azonban a magyar hatóságok liberális vízumpolitikája jelentősen tompította az ebből adódó kényelmetlenségeket, az EU-s vízum birtokában pedig az ukrán állampolgárok, így a kárpátaljai magyarok számára is megnyílt a szabad mozgás lehetősége az egész schengeni övezetben. Hogy ez a lehetőség összességében fokozta-e az elvándorlást, a külföldi munkavállalást, annak megítélése inkább alapul politikai elfogultságokon, mintsem valós adatokon. A szórványosan rendelkezésre álló statisztikai, illetve kutatási adatok számottevő növekedést a kivándorlás mértékében ennek hatására nem mutattak, azonban annak iránya módosult: Magyarország mellett más európai célországok szerepe is erősödött. Összességében tehát Magyarország EU-s csatlakozása pozitív hatással volt az Unión kívül maradt kárpátaljai magyarokra is.