Emancipáció szovjet módra

Abstract

A Szovjetunióban az 1930-as években, az erőltetett, gyors ütemű iparosítás időszakában, majd a második világháború idején a nők kénytelenek voltak férfimunkát végezni, főként a mezőgazdaságban, sok egyéb mellett még traktorra is ültek. Ekkor terjedt el a „Lányok – traktorra!”, „Lányok – repülőre!”, „Lányok – a Komszomol építkezésre” szlogen. A kampány, amely a nőknek a mezőgazdasági termelésbe bevonására irányult, a világháború után is nagy hangsúlyt kapott, és az emancipáció hirdetésével a termelés növelésében és a szocialista ideológia terjesztésében óriási szerepet játszott. A nők az időjárási viszontagságokkal nem törődve nehéz, egészséget nem kímélő és komoly műszaki ismereteket igénylő fizikai munkát végeztek, gyakran még éjszaka is dolgoztak. A női munkaerő iránt hatalmas igény mutatkozott, ezért a világon elsőként a Szovjetunió 1936-os sztálini alkotmányába belefoglalták a nők és a férfiak egyenjogúságát: „Az emberi jogoknak ez a minden időkre szóló nagyszerű törvénykönyve félreérthetetlenül kimondja a nőknek a férfiakkal való teljes egyenjogúságát a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden terén.”

Abstract. Taking advantage of women’, rising female labour force participation in all areas of economy and industry was one of the most remarkable economic developments of the soviet power. According to the Soviet Constitution women had equal rights with men, but in reality, women continued to be underrepresented in certain industries and occupations and most of women struggled to combine aspirations for work and family. Barriers to equal opportunity and also workplace rules and norms failed to support a reasonable work-life balance. The extra pressure of home and work responsibilities resulted lower fertility. Women have had fewer children. Although women’s schooling could have slowly caught up with men’s, their relative wages were hardly increased, which was not motivating.