Gyermekjátékok kutatása és összehasonlító elemzése a változás tükrében Csepében és Forgolányban

Abstract

Szakdolgozatomban a népi játékok változásával foglalkoztam két kárpátaljai településen, Forgolányban és Csepében. Munkám elején a szakirodalommal ismerkedtem meg, több gyermekjáték-gyűjteményt is áttanulmányoztam, munkámban több kiadványt is bemutattam, ismertettem a játékok kategóriákba való sorolásának nehézségeit, s ennek okait. Fontosnak tartottam, hogy kárpátaljai gyűjteményekkel is megismerkedjek, s ennek a célnak is eleget tettem. Ezt követően a kutatott települések rövid bemutatásával készültem el. Munkám elején néhány hipotézist fogalmaztam meg, amelyek a következőek voltak: - A településen élő idős emberek ismernek népi játékokat, amiket fiatal korukban játszottak. - A kutatott falvak fiataljai is ismernek bizonyos népi játékokat, azonban már a bolti játékok is megfigyelhetőek náluk. - A népi játékoknak változataik is vannak akár két településen belül is. Dolgozatom kutatási részéhez terepmunkát végeztem, az idősek által ismert játékok lejegyzésére a mélyinterjúzás módszerét választottam ki, és nyugdíjas, idős emberekkel készítettem el az interjúkat. Összesen hét idős interjúalanyom volt: négy forgolányi és három csepei. Az interjúalanyok közül egy férfi, a többi pedig nő, átlag életkoruk hetvenegy. A fiatalok által ismert népi játékok vizsgálatára a kérdőívet választottam. A kérdőívben olyan játékokra próbáltam rákérdezni, amelyeket az interjúalanyok mindegyike ismert. A szakirodalom részletes áttanulmányozása után a lejegyzett mélyinterjúkban a kutatott játékokat csoportosítottam, s elemeztem, közben pedig a szakirodalmakban talált változatokkal vetettem össze őket. Ebben a részben már két hipotézisem is bebizonyosodott: az egyik az, hogy a településen élő idős emberek ismernek népi játékokat, ennek bizonyítéka az interjúkban lévő nagy mennyiségű játékanyag-gyűjtemény, a másik pedig az, hogy bizonyos játékok már településen belül is változatokban fordulnak elő, s ennek szintén az a bizonyítéka, hogy több mondókának, játéknak is többfajta leírását mondták el az adatközlőim. Miután végeztem az interjúból kapott játékok elemzésével, a kérdőívek elemzésére tértem rá. Összesen ötven kitöltés érkezett a vizsgálathoz, 50-50%-os arányban. A kitöltők átlag életkora huszonkettő lett. A kérdőívek kiértékeléséhez is azt a játékfelosztást alkalmaztam, amelyet az idős interjúalanyok esetében, s ennek köszönhetően munkám e része is jól átlátható. Fennmaradt két hipotézisem itt került bebizonyításra: a két településen élő fiatalok jól ismerik a népi játékokat, hiszen a kérdőívben szereplő játékok ezt támasztották alá, azonban a bolti játékok is megjelennek mindennapi tevékenységükben, például a kisautó, vagy a boltban vásárolt baba. Munkámra összességében elmondható, hogy elérte kitűzött célját, megismerkedhettem a szakirodalommal, s Csepe és Forgolány népi játékaival, és azok változásaival.