Az orosz-ukrán háború okozta családegyesítő utazások vizsgálata kárpátaljai lakosok körében

Abstract

Mielőtt Ukrajna turizmusipara felépülhetett volna a covid-19 által erősen sújtott világjárványból, 2022 február 24-én Oroszország véres katonai inváziót indított az ország területén (Sass et al. 2023; Neelu & Kumar 2023). A háborús agresszió előzményei azonban 2014-re vezethető vissza, amikor is kezdetét vette a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus, valamint Oroszország annektálta a Krím félszigetet (Gyuricza 2017; Sass 2020). Mivel ekkor még nem az egész országra kiterjed háborúról volt szó, az idő múlásával azt lehetett feltételezni, hogy egy újabb befagyott konfliktusövezet alakult ki a világon. 2022-re azonban eszkalálódott a konfliktus és napjainkra egy világszerte ismert háborúvá alakult. Az események tükrében láthatjuk, hogy Ukrajna egyik krízisből a másikba zuhant az elmúlt tíz évben. Az orosz-ukrán háború politikai, gazdasági, társadalmi és demográfiai szinten is hatással van nem csak Ukrajnára, a vele szomszédos országokra, hanem egész Európára és közvetve szinte az egész világra. Molnár D. és szerzőtársai (2023) szerint a harcok kezdetével az érintett területekről jelentős számú civil menekült biztonságosabb, főként nyugat-ukrajnai területekre. A menekülők jelentős része viszont továbbment Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia irányába. A menekültáradat azonban nem csak a harcok sújtotta területekről, hanem szinte az ország összes megyéjéből megindult.