A kisebbségi lét hatása a szövegértési kompetencia fejlesztésére egy finn és egy amerikai minta alapján

Abstract

A szövegértési kompetencia, illetve az olvasási szokások felmérésére Magyarországon rendszerszintű hazai, illetve nemzetközi méréseket végeznek (PIRLS, PISA, stb). Kisebbségi környezetben azonban ezek a mérések nem mutatnak pontos eredményeket, ugyanis nem mutatják ki, hogy a kisebbségi lét hogyan hat ezen kompetenciák kialakulására, illetve fejlesztésére. A szövegértési képességek vizsgálata tehát nem számít újdonságnak, hiszen többen is foglalkoztak már a témával, több szempontból is kutatták. Az viszont, hogy kárpátaljai magyar tannyelvű általános iskolák szempontjából összehasonlító vizsgálatot végezzünk kuriózumnak számíthat a pedagógia tudományos világában. A többségi nyelvi környezet nagy hatással van a kisebbségi nyelvek olvasás- és írástanítására. A gyerekek a magyar tannyelvű intézményekben először az anyanyelvi (magyar) olvasást és írást sajátítják el, első osztályban, ezzel párhuzamosan az államnyelvi oktatás ezen szakaszon még csak a beszédfejlesztésre összpontosít. Második osztályban, amikor a gyerekek már jól elsajátították az anyanyelvi olvasást és írást, megtanulják államnyelven (adott esetben ukrán) is. Jelen tanulmány a kisebbségi lét hatását vizsgálja a szövegértési kompetenciák fejlesztési lehetőségeire a szakirodalom alapján.Abstract. System-level domestic and international measurements are carried out in Hungary to assess reading comprehension competence and reading habits (PIRLS, PISA, etc). However, in a minority environment, these measurements do not show accurate results, as they do not show how the existence of a minority affects the formation or development of these competencies. Thus, the study of comprehension skills is not a novelty, as several people have already dealt with the topic, researching it from several aspects. On the other hand, conducting a comparative study of the Hungarian-language primary schools in Transcarpathia may be a curiosity in the scientific world of pedagogy. The majority language environment has a major impact on the teaching of reading and writing in minority languages. In Hungarian-language institutions, children first learn to read and write in their mother tongue (Hungarian), in the first grade, and at this stage, state language education focuses only on speech development. In the second grade, when the children have already mastered reading and writing in their mother tongue, they also learn the state language (possibly Ukrainian). The present study examines the impact of minority existence on the development opportunities of comprehension competencies based on the literature.