Az Orvosi citromfű (Melissa Officinalis) termesztésének sajátosságai Bátyú településen (Beregszászi járás)

Abstract

A citromfű (Melissa officinalis) sokféle kedvező tulajdonsága révén érdemes arra, hogy újra felfedezzék. Napjainkban, amikor szinte népbetegség az idegesség, ingerlékenység, sok ember görcsös gyomorpanaszokkal és vérkeringési zavarokkal küszködik – sokkal humánusabb, mellékhatás mentesebb kezelési lehetőséget biztosít a növény főzete, mint a gyógyszerek alkalmazása. Fájdalomcsillapító, görcsoldó, szíverősítő és egyéb hasznos gyógyászati tulajdonságai miatt mindenképp javallott a gyógynövény alkalmazása szükség szerint, vagy preventív jelleggel is. Az utóbbi évek nagy érdeklődése az egészséges életmód és a természetes gyógymódok iránt kedvező tendencia a gyógynövények szerepének és jelentőségének felértékeléséhez. A növekvő, és a jövőben tovább fokozódó gyógynövény kereslet kielégítése viszont a termesztés feladata lesz. A kutatási munka célja az volt, hogy megismerkedjek az irodalmi kutatások alapján a citromfű drogjával, hatóanyagaival, felhasználásával, környezeti igényeivel, termesztésének és betakarításának sajátosságaival. Sikeresen megvizsgáltuk a növény termesztési folyamatait, agrotechnikai gondozási módjait, területi- termesztési elrendezésének lehetőségeit és annak hatását a betakarítható drog mennyiségi- és minőségi produktivitására nézve. Az előző év során végzett gyógynövénykísérleteinket ugyanezen a területen végeztük, Bátyú településen. Irodalmi kutatások során megismerkedtem a citromfű történelmi ismereteivel, és széleskörű felhasználásainak lehetőségeivel melyek közül sokat napjainkban is alkalmaznak az idegrendszeri panaszok kezelésére, enyhítésére. Átfogóbb képet kaptam a Melissa Officinalis L. szaporításának, termesztésének, betakarításának és tárolásnak módszereiről és ezek eltérő hatásairól a terméshozam- és illóolajtartalom viszonyaiban, kapcsolatában. Számos szakirodalom más és más térbeli elrendezést javasol a termesztés eredményességének növelésére. Ezeket figyelembe véve hoztuk létre az általunk alkalmazott eloszlást, melyet a kutatómunka során sikeresen adaptáltunk, eredményeinket elemeztük. A kutatómunka elérte kitűzött alapvető céljait, hiszen 120 tőről sikerült méréseket rögzítenünk, melyek adatai digitális feldolgozást követően értékeltünk. Eredményeinket 1ha területre vetítve és összevetve a szakirodalmakkal arra következtetésre jutottunk, hogy a kísérlet során a 45x25cm térállás bizonyult a legoptimálisabbnak. Munkánkban már vázolt jövőbeli tervei esetén úgy gondoljuk a hasznos tudás megszerzésén kívül eredményeinket akár sikeresen adaptálhatják a sikeres produktív termesztési lehetőségek közé.