A Beregszászi járás településneveinek használata a Vörös Zászló és a Beregi Hírlap hasábjain

Abstract

Magának a helységnévkutatásnak történelmi gyökerei a XIX. századig nyúlnak vissza, azon belül is Lehoczky Tivadar munkásságáig. Lehoczky „Beregvármegye monographiájában” a települések történetével, a Századokban „Beregvármegyei helységnevek származtatása” és az Ethongráphiában publikált „Beregmegyei helységnevek” tanulmányaiban mind a magyar, mind a ruszin települések neveinek eredettörténetét írta le. A nyelvpolitikával kárpátaljai vonatkozásában Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorának munkássága hozható fel, amelyekben részletesen vázolja a szovjet nyelvpolitikát magát és annak kárpátaljai vonatkozásait. Főbb szakirodalomként A magyar nyelv Ukrajnában, Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867-2010), Nyelvpolitika és nyelvi tájkép többnyelvű környezetben Kárpátalja példája, A dinamikusan változó nyelvi tájkép Kárpátalja példája című munkái tekinthetők.