Telepítéspolitika Kárpátalján a két világháború között
| dc.contributor.author | Szakál Imre | hu |
| dc.contributor.author | Сакал Імре | uk |
| dc.contributor.author | Szakal Imre | en |
| dc.date.accessioned | 2024-03-26T09:28:40Z | |
| dc.date.available | 2024-03-26T09:28:40Z | |
| dc.date.issued | 2019 | |
| dc.description | Szerkesztőség: https://www.archivnet.hu/also_menusor/impresszum.html | en |
| dc.description.abstract | Az első világháború következtében létrejött első Csehszlovák Köztársaság legszegényebb területe minden kétséget kizáróan Podkarpatska Rus, vagyis Kárpátalja volt. Míg a köztársaságban összesen a lakosság 39,57%-a dolgozott a mezőgazdaságban és 33,8%-a az iparban, addig Kárpátalján ez az arány egészen más viszonyokat tükrözött. A helyi lakosok 67,63%-a dolgozott a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban, az iparban és kézműiparban viszont mindösszesen 10,41%. A köztársaság első évtizedében országosan egyértelmű modernizáció zajlott le, 1930-ra kiegyenlítődött az ún. primer és a szekunder szektorban dolgozók aránya. Kárpátalján ezek a folyamatok nem mentek végbe, tíz év alatt alig 1,5%-kal növekedett az iparban dolgozók száma.[1] Részben ennek okán, a korszakban rendszeresen előfordult, és a történészek értékelésében is gyakorta felbukkan, hogy a csehszlovák kormányzat szemére vetik: nem tettek eleget a köztársaság legkeletibb területeinek modernizálásáért, sőt, egyenesen „gyarmatosító” jelzővel illetik a csehszlovák gazdaságpolitikát.[2] Az kétségtelen, hogy az utódállamok közül Csehszlovákia indult gazdaságilag a legjobb alapokkal, hiszen a Monarchia területének 33%-át tudhatta magáénak, a volt dualista állam gazdasági potenciáljának 70%-át.[3] Ily módon joggal bizakodhattak abban a helyi lakosok, hogy a gazdasági fejlődés a keleti végeken is megnyilvánul. A korszak gazdaságfejlesztési eredményei a mai napig szemmel láthatóak, hisz jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre a térségben. A legnagyobb társadalmi hatást azonban a földreformmal kívánták elérni. Az 1919-ben meghirdetett program gyökeresen szerette volna megváltoztatni a terület birtokstruktúráját és tulajdonviszonyait. Az óriási földbirtokok, mint a Schönborn–Buchheim-uradalom, vagy a Teleki-domínium felosztása azonban nem hozta meg a várt sikert. Bár a birtokreform mai napig is észlelhető eredményeként telepes falvak jöttek létre Kárpátalja alföldi vidékén, és az ún. lefoglalási törvénynek is eleget tett az államhatalom, azonban az így keletkezett földalap 20%-át sem osztotta ki az igénylők között a program lebonyolításáért felelős Állami Földhivatal (ÁFH). | hu |
| dc.identifier.citation | In ArchívNet. XX. századi történeti források. 2019. 19. évfolyam, 5. szám. 13 p. | en |
| dc.identifier.uri | https://dspace.kme.org.ua/handle/123456789/3457 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.publisher | Magyar Nemzeti Levéltár | en |
| dc.relation.ispartofseries | ;19. évfolyam., 5. szám | |
| dc.rights | Attribution-NonCommercial-NoDerivs 3.0 United States | * |
| dc.rights.uri | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/us/ | * |
| dc.subject | Kárpátalja | hu |
| dc.subject | Csehszlovákia | hu |
| dc.subject | betelepítés | hu |
| dc.subject | telepesek | hu |
| dc.title | Telepítéspolitika Kárpátalján a két világháború között | en |
| dc.type | dc.type.researchArticle | en |
Файли
Контейнер файлів
1 - 1 з 1
Вантажиться...
- Назва:
- Szakal_Imre_Telepitespolitika_Karpataljan_a_ket_vilaghaboru_kozott_2019.pdf
- Розмір:
- 396.69 KB
- Формат:
- Adobe Portable Document Format
- Опис:
- In ArchívNet. XX. századi történeti források. 2019. 19. évfolyam, 5. szám. 13 p.
Ліцензійна угода
1 - 1 з 1
Вантажиться...
- Назва:
- license.txt
- Розмір:
- 10.65 KB
- Формат:
- Item-specific license agreed upon to submission
- Опис: