Kölcsönszavak fogalomköri kategorizációja

Abstract

A jövevényszavak fogalomköri vizsgálata elsősorban nyelvészeti feladat, mert megvilágítja a kölcsönzés extralingvális hátterét, adalékokat szolgáltat az átadásátvétel konkrét körülményeinek tisztázásához, választ ad arra a kérdésre, hogy a szókincs mely rétegének elemei milyen úton-módon kerültek be az adott nyelvbe, és szemléletesebbé teszi, hogyan ment végbe az érintett népek nyelvi érintkezésének folyamata (Dezső 1989: 42). Bakos Ferenc (1989: 67) véleménye szerint a jövevényszó-kutatás a feltárt anyag fogalomköri rendezése nélkül ma már szinte elképzelhetetlen. Így tehát a másodnyelvi elemek fogalomköri csoportosítása nem újszerű dolog a nyelvészetben. Viszont az egyes fogalomköri kategorizációk jelentős eltéréseket is mutathatnak, melyek főleg a katalogizált elemek eltéréséből fakadhatnak. Kárpátalja területe mindig is soknemzetiségű régió volt, ahol a ruszin, a román és a magyar pásztor békésen terelgette nyájait a hegyi legelőkön, egymástól tanulva az állattenyésztés, a mezőgazdaság és az építészet különböző módszereit (Balogh 1991: 164), ezzel alapozva meg a XII–XIII. sz. folyamán kialakult szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat. A jelenlegi Kárpátalja területén beszélt magyar nyelvváltozatok az évszázadok során peremnyelvjárási jellegükből fakadóan mindig is az intenzív nyelvi kapcsolatok színteréül szolgáltak (Csernicskó 1995: 129–130, Lizanec 1970: 89), melyekre, ahogyan az egyetemes magyar nyelvre is, komoly hatást gyakoroltak a keleti szláv (leginkább az orosz és ukrán) nyelvek.

Abstract. The conceptual analysis of the borrowings is primarily a linguistic task because it highlights the extralinguistic background of the process of borrowing, provides information on the specific circumstances of transmission and adoption, answers the question of which elements of the vocabulary layer were introduced into the given language, and makes it more evident how the process of linguistic contact between the nations concerned took place. Research on borrowings is almost impossible today without a conceptual classification of the material that has been discovered. Thus, the conceptual grouping of second language elements is not a new phenomenon in linguistics. However, there may be significant differences between the conceptual categorizations, mainly due to differences in the elements cataloged. Considering the historical and current situation, it should come as no surprise that people living here also use a large number of second language elements in their mother tongue communication, which can be seen as regional features of everyday language use. These words are not only an integral part of the Transcarpathian Ukrainian and Hungarian language varieties, but they may also have a prestige connected to them, depending on the extent of their rooting and frequency of use. At the same time, it is important to emphasize that the scientific study and recording of these words and their publication in mother tongue education can contribute to their adequate use in communication processes, while their classification into conceptual groups (semantic groups) makes it possible to monitor which are the language-use contexts where the second-language elements are the most intensive.