A hallgatói jogviszony megszűnésével kapcsolatos szabályozás komparatív elemzése

Abstract

Egy oktatáspolitikai jelenség értelmezése nem lehetséges annak nemzetközi összehasonlítása nélkül. Minden állampolgárnak, legyen az magyar, román vagy pedig ukrán, joga van, bizonyos feltételek szerint, tanulmányt folytatni a felsőoktatási intézményekben. A hallgatói jogviszony a felsőoktatásba történő felvétel után, a beiratkozás során jön létre. Abban az esetben, amikor az abszolutórium előtt megszűnik a hallgatói jogviszony, hallgatói lemorzsolódásról beszélünk. Jelen tanulmány a hallgatói jogviszony megszűnésének különböző eseteit kívánja összehasonlítani, a magyarországi felsőoktatási intézményeket, valamint a határon túli kisebbségi magyar felsőoktatás intézményeit tekintve (Kárpátalja, Erdély és a Partium területein). Célunk, hogy feltárjuk a hallgatói jogviszony megszűnésének módjait, s hogy összevessük azokat az Európai Felsőoktatási Térség keleti határvidékén működő három oktatási rendszerben. Elemzésünk konklúziója, hogy kirajzolódott egy flexibilis, engedékenyebb és egy szigorúbb, hallgatói retenciót kevésbé támogató felsőoktatási rendszer a felsőoktatási törvények összevetése nyomán.Abstract. All citizens, Hungarian, Romanian or Ukrainian, have the right to continue studies in higher education. Student status is acquired by enrolling at an institution of higher education. In that case, when the student status ends before the graduation, one can speak about the dropout phenomenon. The following study wants to summarize the different cases of termination of student status in the Hungarian higher education institutions and also in the cross-border areas (Romania and Ukraine). Our aim is to carry out researches and negotiate actual developmental questions which confer regional and institutional decisions.