Az online oktatás hatásai a pandémia alatt, lehetőségeink

Abstract

A krízis szó döntést, átmeneti állapotot, fordulatot jelent. Caplan (1964) szerint krízishelyzetben az egyén kénytelen szembenézni, konfrontálódni a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel. E helyzetet azonban sem megoldani, sem elkerülni nem képes az általa már ismert problémamegoldó eszközökkel. Erikson (1958/1991, 1968) kríziselméletében ugyanakkor az embert olyan kreatív lénynek tekinti, aki új énerőket kialakítva képes a változásra és életének cselekvő irányítására. A pandémia mint sajátos – kívülről érkező, váratlan – életesemény, nemcsak az emberi élethelyzetekben hozott módosulást, tűzött elénk megoldásra váró feladatokat, és okozott olykor nehezen vagy alig megoldható fordulatokat, hanem kikényszerített döntéseket és megnövelte a veszteségeket is. Hatása megjelent a hallgatók és az oktatók életében is, próbára téve reziliens működésüket. Témánkra fókuszálva, a kialakult helyzet megváltoztatta az oktatói-hallgatói kommunikációt, kapcsolatot, de az oktatás és a befogadás körülményeit és olykor módozatait is. Előadásomban a fenti kríziskoncepciókhoz kapcsolódva mutatom be az egyetemi oktatásban megélt oktatói és hallgatói tapasztalataimat is, a környezetpszichológia megfigyeléseit és ajánlásait, illetve fókuszálok az artikulálódott nehézségekre és a lehetséges megoldásokra. Az egyén kihívásai mellett érintem a reziliens működés jellemzőit is.

Abstract. The word „crisis” means a decision, a temporary state, and a turning point. According to Caplan (1964), in a crisis situation, the individual is forced to face circumstances that threaten his/her psychological balance. However, the person can neither solve nor avoid the situation with the usual problem-solving tools. According to Erikson’s crisis theory (1958/1991, 1968), he regards a person a creative being who is capable of positive changes and active management of his/her life. The pandemic, as a special – coming from outside, unexpected – life event, not only brought changes in human life situations, set us tasks waiting to be solved, and sometimes caused difficult or hardly solvable turns, but also forced decisions and increased losses. The impact of the pandemic also appeared in the lives of students and lecturers, putting their resilient functioning to the test. Focusing on our topic, the situation has changed the teacher-student communication and relationship, but also the conditions and sometimes methods of education and reception. In my presentation, in connection with the above mentioned crisis concepts, I present my experiences as a teacher and also as a student in university education, I deal with the observations and recommendations in environmental psychology, focusing on the articulated difficulties and possible solutions. In addition to the challenges of the individual, I also touch on the characteristics of resilient human functioning.