A gazdaság antropológiája. Kárpát-medencei példák a gazdaság újszerű társadalomtudományi megközelítésére

Abstract

A (köz)gazdaság tudományos megközelítését mindmáig alapvetően meghatározza a mögötte álló emberkép, a „homo oeconomicus”, amely feltételezi, hogy a gazdaságban résztvevők mindegyike racionálisan, a profit-maximalizálás elvét követve dönt gazdasági kérdésekben. Előadásomban, saját és mások empirikus kutatásaira támaszkodva, Kárpátmedencei példákon keresztül, amellett próbálok érvelni, hogy a gazdaság értelmezését célszerűbb komplexebb alapokra helyezni. Olyan jelentős, 20. századi teoretikusok gondolatait használom fel, mint Marcell Mauss, Polányi Károly vagy Pierre Bourdieu. Ebben az alternatív, erősen társadalomtudományi megközelítésben, a gazdaság elválaszthatatlan része a kultúrának és a társadalomnak, a gazdasági jellegű döntések mögött, a haszonszerzés mellett pedig számos más elv is szerepet játszhat, mint a tekintély, a kockázat elkerülése vagy a kölcsönösség. A Kárpát-medencei közösségek gazdasági viselkedésének értelmezésében ez a kulturális antropológiai fordulat feltétlenül indokoltnak látszik. Csak ebből a nézőpontból értelmezhető, hogy miért fizet valaki Erdélyben egy ezüstkupáért a piaci értékének százszorosát, hogy miért nem növelik a gazdálkodók málnaültetvényük területét Észak-Magyarországon, amikor pénzük lenne rá vagy miért maradt fenn a disznóhízlalás és –vágás sokfelé a Kárpát-medencei háztartás-gazdaságokban, amikor racionálisan ráfizetéses a tevékenység.