Az eurázsiai hód (Castor fiber) előfordulásának és ökológiai szerepének vizsgálata a Tisza folyó tiszabökényi és a Borzsa folyó benei ágrendszerében

Abstract

Kutatómunkánk keretében a magyarországi, szlovákiai, lengyelországi és romániai természetvédelmi célzatú telepítések eredményeként Kárpátalján is megjelenő eurázsiai hódok (Castor fiber) előfordulási viszonyait vizsgáltuk a Tisza, a Borzsa és a Batár folyók, valamint Nevetlenfalu környezetében. Az eurázsiai hód Európa legnagyobb termetű, vizes környezethez kötődő rágcsálófaja, mely ugyan őshonos volt megyénkben, kiterjedt állományai vélhetően már a XVIII. századra eltűntek vidékünkről. Élőhelyükön az eurázsiai hódok jelentős mennyiségű fát rághatnak ki teljesen, vagy részben, emellett építőtevékenységük következményeként megváltoztathatják az adott terület vízháztartási viszonyait is. Hódgátak és vízi torlaszok építésével képesek az áramló vizek felduzzasztására, sajátos hód-láp, illetve hód-rét típusú környezetet létrehozva. A vidékünket is időszakosan sújtó aszályos periodusok negatív környezeti hatásainak mérséklése szempontjából ugyan előnyös lehet a vizek visszatartásából adódó víztartalékok területi felhalmozása, ugyanakkor az élőhelytranszformáció hosszútávú környezeti és társadalmi hatásai igen összetettek. A nagyragadozók hiánya okán megfelelő élőhelyi viszonyok mellett a faj szétterjedése akár invazív mértéket is ölthet, amely a folyók árterületének kiterjedt emberi hasznosítása mellett a jövőben várhatóan konfrontációkhoz vezet Kárpátalján is. A kutatás során célunk volt, hogy szakirodalmi adatgyűjtések, valamint önálló terepi felméréseink eredményei alapján feltérképezzük a hódok recens kárpátaljai elterjedési viszonyait, felmérjük a Tisza, a Batár és a Borzsa folyókon, valamint Nevetlenfalu környezetében megtelepedett hódpopuláció táplálékpreferenciáit, a parti természetes növényállományban és esetlegesen a mezőgazdasági haszonnövényekben okozott kártételét, jelenlétének társadalmi megítélését.