Az iskolai nyelvi tájkép mint tanulást támogató eszköz (2 kárpátaljai iskola példája alapján)

Abstract

Témám aktualitását három kérdés mentén közelítem meg. Elsőként érdemes feltenni a következő kérdést: mit értünk pontosan nyelvi tájkép alatt? Ezt követően egy pontosabban körülhatárolt kérdést kell feltennünk: mi az iskolai nyelvi tájkép? Miután ezt a fogalmat is körbejártuk feltehetjük a harmadik kérdést: milyen összefüggés feltételezhető a tanulás és az iskolai nyelvi tájkép között? Dolgozatom első fejezete bevezetésként szolgál, amelyben belül bemutatásra kerül a dolgozat tárgya és céljai, továbbá áttekintés a kutatás módszereiről. A második fejezet a szakirodalmi áttekintést taglalja a nyelvi tájkép és iskolai nyelvi tájkép fogalmak tisztázása mentén, továbbá arra keressük a választ, mi a célja az utóbbi fogalom kutatásának. Ehhez több magyar és angol nyelvű szakirodalom segíti a munkát, különösen Bartha Csilla, Petteri Laihonen és Szabó Tamás Péter szerzőtriójának tanulmánya, Durk Gorter és Kara Diane Brown munkái, továbbá Petteri Laihonen munkássága. A harmadik fejezet pedig a kutatás kvantitatív és kvalitatív elemzése követ, a végén annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogyan segíti a tanulást az iskolai nyelvi tájkép, amit pedig a következtetések levonása követ.