Embermentés szovjetitatással

Abstract

Kárpátalja szovjet megszállásának kezdetén, 1944 őszén szinte valamennyi magyarok által lakott települést érintette a régió egyik legnagyobb 20. századi tragédiája, a málenkij robot. Van azonban egy kis község az Ungvárijárásban, Gálocs, ahonnan a szovjetek senkit sem vittek „kis munkára". BakajszaJózsef községi bíró ugyanis, kockára téve saját életét és családja békéjét, kijátszotta a szovjetek helyi végrehajtóit, megmentette a település férfilakosságát a sztálini lágerektől, amiért életre szóló árat fizetett. BakajszaJózsef 1905. június 24-én született Gálocson. A gyermekként csehül, szlovákul, később oroszul is megtanuló férfi kötélverőként kereste a kenyerét. 1944 őszétől a szovjet katonák és a helyi milícia tagjai gyakorta megfordultak a Bakajsza-háznál: részben mivel előszeretettel `'endégeltették meg magukat, ürítették ki az éléskamrát és szedték össze a jószágot, emellett pedig szót tudtak érteni a házigazdával. ,Jöttek a tisztek, harmadl, negyedmagukkal, valahol megittak, és már mámorosan értek hozzánk. Egy-egy fél borjút vagy fél disznót odaadott nekík apám, meg pálinkát, hogy csak menjenek. Vagy leitatta őket, és akkor nagy keservesen kíhúztuk mindet az autóra, felültettük, a sofőr begyújtott, és elmentek. Igy úsztuk meg mindig. A faluban mi vásároltuk fel az összes fiatal borjút. Fiatal fiú voltam, nyúztam a borjúkat, vágtuk napról napra, a padlásra akasztgattuk fel, mert tél volt, hideg volt, hogy el ne romoljanak, és tömtük a katonákba" -emlékszik vissza BakajszaJózsef fia, Árpád.

Abstract. In the autumn of 1944, at the beginning of the Soviet occupation of Transcarpathia, almost all the settlements inhabited by Hungarians were affected by one of the region’s greatest tragedies of the 20th century. Huge numbers of Hungarian civilians were rounded up by the occupying Soviet forces and deported to the Soviet Union to do hard labor. This was known in Hungarian as the "málenkij robot", a corruption of the Russian words "malenkaya rabota", or "little work".