A nagymuzsalyi (Beregszászi járás) meddőhányó növényzetének vizsgálata

Abstract

A dolgozatban a Beregszász mellett elhelyezkedő nagymuzsalyi meddőhányó komplex vizsgálatával foglalkoztunk, 2019-2021 között. A porröntgen diffrakciós vizsgáltat azt mutatta, hogy a meddőhányó főleg kvarcot (SiO2), és kisebb mennyiségben feroxyhyte-et tartalmaz. Ezen kívül pedig Al, Na, O, Si és Ca elemek vegyületei láthatóak a mintában. A meddőben lévő kavarc és a földrajzi viszonyok arra utalnak, hogy itt ún. hegyi és fiatal aranyat termeltek ki. Összességében arra következtetünk, hogy az 1999-2007 között zajló aranybányászat meddője került ide kihordásra, általunk becsült kora kb. 20 év. Típusát tekintve lejtős térszintre borított meddőhányó, egy részét egy kisebb erdőfoltra hordhatták rá. Az egész területet a vizsgálat szempontjából két részre osztottuk: kisebb, erdősebb részre, amelyen az emberi tevékenységek nyomai most is megtalálhatóak (láthatóak egy épület romjai), illetve egy nagyobb csak meddőből álló részre. 2020-2021-ben készült cönológiai felvételezés, azt mutatják, hogy a kisebb részen a lombkoronaszintet elsősorban pionír fajok alkotják, pl. Betula pendula Roth., Populus tremula L., Salix caprea, de a cserjeszintben és a gyepszintben a gyom-, adventív- és kísérő fajok mellet kisebb csoportokban megtalálhatóak a teremészetes növényzetet jelző fajok is pl. Hedera helix, Quercus robur, Tilia platiphyllos Scop., Solidago virga-aurea (L.) Lassen stb. Az adventív fajok közül csak a Solidago gigantea Aiton. és a Robinia pseudacacia L. van jelen nagyobb borításban. A területről készült összesített fajlistába 76 faj szerepel, amelyeket értékeltük családok-, flóraelem-, életforma, T-, W-, R-értékek, TVK-értékek szerint is (SIMON, 2002). Család szerinti eloszlásban az őszirózsafélék (15,79 % - Asteraceae, pl. Ambrosia artemisiifolia L.) vannak jelen magas számban. Flóraelem alapján az eurázsiai fajok a dominálnak (50 %, pl. Cornus sanguinea L.). Életforma alapján a fajok 51,32 %-a hemikriptofita (pl. Latyrus latifolius L.). A klíma kategóriákban az atlantikus lomberdő klímát kedvelő fajok mutatnak jelentős mennyiséget (39,47 %, pl. Prunus avium L.). A vízigényüket tekintve az üde (23,68 %; pl. Betula pendula Roth.), és a mérsékelten üde (23,68 %; pl. Ambrosia artemisiifolia L.) talajt kedvelők vannak többségben. A talaj kémhatását tekintve a fajok 39,47 %-a az enyhén meszes talajt kedvelik (pl. Medicago sativa (L.) All.). A szukcessziós folyamatokról elmondható, hogy a nagyobb területen primér szukcszesziós folyamat zajlik. Egy pionír faj a Betula pendula Roth. foglalja el a meddő platóját. Itt is érvényesül az, hogy a meredek lejtő benövényesedése időben a legkésőbb bekövetkező folyamat. A fák jelenlétéből kindulva közepes korú („maturus") hányónak tekinthető. A kisebb erdősebb foltra a szekunder szukcesszió a jellemző. A 2013-2021 fellelhető NDVI adatok értékelésé alapján elmondhatjuk, hogy 2013-2018 észlelhető a folyamatos növényzet növekedés. 2018-ban bekövetkezett egy törés, melynek pontos okát még nem tudjuk. A 2020-as adatoktól újabb növekedés tapasztalható, amely a 2021-es évben is folytatódott. A környezetében lévő élőhelyekről is gyöjtöttünk információt, a meddőhányókhoz vezető úton/útmentén bolygatott területek, felhagyott, akáccal benőtt foltok, szőlőültetvények vannak. Az út mentén is készítettünk fajlistát és fotódokumentációt. A fajlista 33 fajt tartalmaz. A meddőhányó mögött lévő domboldalon egy tölgyes erdő található, amelyet egy üzemi út választ el tőle. A tölgyesben a kijelölt transzekteben fajlista és fotódokumentáció is készült. A fajlistába 40 faj van. A fajlistákból összevetve 49 faj bekerült a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola herbáriumába. Ugyan a talaj kémhatását az anyakőzet határozza meg, de fejlődésére hatást gyakorol a terület hő és vízháztartása. Mivel ez egy szárazabb terület, ezért a savanyú talaj mellet kialakulhatott a semleges talaj is. Az nagyobb területen mind a pH (3,8; 3,5), mind a humusztartalom (1,13 %) nagyon alacsony, amelyet a növényzet is tükröz, hiszen csak a Betula pendula Roth. figyelhető meg rajta. A kisebb területen jelentősebb a növényesedés és a talaj pH-ja a gyengén savanyútól a semlegesig változott, a humusztartalom is nagyobb eltérést mutatott 2,23-9,78 % között mozog. A tapsztalataink, vizsgálati eredményeink alapján azt javasoljuk, hogy a területet kétféleképpen is lehetne hasznosítani. Az egyik nagyobb részén – követve a német szakemberek útmutatását – egy teraszos hányót kellene kialakítani (LEHMANN, 2008). Ebben az esetben elég lenne két teraszt kialakítani, természetesen egy megfelelő 35-50 cm magas padka kialakítása mellett. Ez a padka akadályozná meg a csapadékvíz lezúdulását, eróziós árkok, vízmosások képződését, amelyek itt is komoly problémát okoznak. Majd az igy kialakított meddőt beültetni Betula pendula-val, melynek faanyaga gazdaságilag is hasznosítható. A másik a növényesebb területen kisebb beavatkozás mellet ki lehetne alakítani egy pihenőhelyet. A tereprendezés során az épületmaradványokat el kell hordani az esetleges bánya lejáratot biztonságosan lezárni. Az üzemi utak mentén lévő akácost felszámolni, a szeméttől megtisztítani a területet. Ezáltal egy kulturált, kettős hasznosítású területhez juthatna a város vezetése és a lakosság egyaránt. A továbbiakban tervezzük mind a növénytani, mind a talajtani kutatások folytatását a területen. Még több információt adatot szeretnénk összegyűjteni, amelyet a restaurációs ökológusok is használhatnának. Továbbá folytatni szeretnénk a Betula pendula Roth. mikorozás partnereinek fajszintű meghatározását, és meghatározni szerepüket a terület beerdősülésében.