A kárpátaljai magyar fiatalok társadalmi helyzete és kilátásai

Abstract

A kárpátaljai magyar fiatalok helyzetéről képet adni az egyik legnagyobb kihívás, annak ellenére, hogy az utóbbi három-négy évben több – elsősorban szociológiai – kutatás zajlott a térségben. Csernicskó Istvánnal közösen (Csernicskó–Hires-László 2017) készített tanulmányunkban be is mutatjuk azokat a kutatásokat, valamint azok megállapításait, amelyeket eddig a kárpátaljai magyar fiatalok helyzetének a feltérképezése céljából végeztek. Az elmúlt öt-hat évben a kárpátaljai magyarság körében végzett kutatások a korábbi évek pangása után újraéledtek: a Tandem 2016 (Ferenc-Molnár 2017), a Summa 2017 (Tátrai et al. 2018), a GeneZYs 2015 (Papp Z. (szerk.) 2017) és a Magyar Ifjúság Kutatás 2016, ezek közül a két utóbbi kutatás célcsoportja konkrétan az ifjúság volt. Mindazok ellenére, hogy az azt megelőző 15 évben olyan alapossággal nem készült egyetlen felmérés sem a kárpátaljai magyar fiatalságról, mint a MOZAIK 2001, mára az egymást követő kutatások eredményeiből is nagyon nehéz egy olyan képet mutatni a fiatalokról, amely „teljes” és „valós” lenne. A gondot minden kutatás esetében az jelenti, hogy Ukrajnában 2001-ben szerveztek utoljára népszámlást, és rendszeresen elnapolják annak megvalósítását. A népszámlálási adatok hiánya miatt a minták kialakításában csak megbecsülni tudjuk az alapsokaság nagyságát, valamint azok legfontosabb jellemzőit. Mielőtt elkezdenénk az elemzésünket, néhány aktuális társadalmi folyamatra érdemes kitérnünk, melyek közelebb hoznak minket a folyamatok értelmezéséhez. A kárpátaljai magyarság sokáig élte a rendszerváltás után kialakított sajátosan nehéz életét, különböző megélhetési stratégiákat dolgozva ki magának (Hires-László 2018), és ebben a folyamatban egy statikusnak mondható életforma alakult ki. Mára ez a statikusság eltűnt; a változást elsősorban két társadalmi, politikai folyamat idézte elő: Egyrészt az Ukrajnában kialakult gazdasági és politikai események következtében a jövőtervezés egyre bizonytalanabbá vált, és ez a kiszámíthatatlanság napról-napra fokozódik a különböző kisebbségi népcsoportok életét elnyomó törvénykezések, valamint az egyre rosszabb minőségű társadalompolitikai támogatások következtében. Másrészt az egész Európában már korábban is tapasztalt munkaerő-migráció hulláma a kárpátaljai magyarokat is elérte, és a világ megnyílt immár nemcsak a kárpátaljai magyarság, hanem az ukrán lakosság számára is (Hires-László 2017). Az új belpolitikai helyzetnek köszönhetően 2014 óta a korábban kidolgozott megélhetési stratégiák legtöbb esetben alkalmatlannak bizonyultak, így akik nem tudtak alkalmazkodni az új helyzethez (vagy csak jobbra vágytak), azok számára a migráció jelentette a megoldást. A mobilitás tehát teljesen átrajzolta az emberek megélhetési szokásait, stratégiáit, illetve értékrendjét is. A korábban statikusságra berendezkedett kárpátaljai magyarság számára kihívást jelent lépést tartani a számukra megnyílt nagybetűs világgal. Tehát egy folyamatos változást él meg a kárpátaljai magyarság. A továbbiakban a kárpátaljai magyar fiatalok bemutatásánál három fontosabb témakört szeretnék ismertetni, amelyek a jelenlegi helyzetben fokozottan hangsúlyossá válnak: migrációs tendenciák, a fiatalok jelenlegi családi állapota és gyermekvállalása, valamint az értékrend/identitás.