A talaj-növény rendszer mikroelemtartalmának vizsgálata Tiszabökény település (Beregszászi járás) területén

Abstract

Szakdolgozatom céljául azt tűztem ki, hogy megvizsgáljam, miként változik a toxikus nehézfémtartalom a vadrózsa áltermésében és a bokrok talajában attól függően, hogy milyen forgalmú útszakaszról gyűjtöttem be azt. Nemcsak a szépsége teszi különlegessé ezt a növényt, hanem az is, hogy ez egy gyógynövény. Csipkebogyó áltermése C-, A-, B-, K-, P-vitaminokban, vasban és magnéziumban gazdag. Fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy a forgalmas útszakaszok mentén nagyobb toxikus nehézfémterhelés éri-e az itt fekvő talajokat, valamint hogyan mutatkozik ez meg a vadrózsa áltermésének nehézfémtartalma szempontjából. A vizsgálatok végeztével elmondhatjuk, hogy nem mindig van összefüggés a forgalom és a talaj/növénymintákban fellelhető mikroelem- és nehézfémtartalom között. Munkánk során a következő vizsgálatokat végeztük el: a talaj növények számára felvehető mikroelem- és nehézfémtartalmának meghatározása, a talaj teljes mikroelem- és nehézfémtartalmának meghatározása, valamint a Rosa canina L. álterméseiben lévő mikroelem- és nehézfémtartalom meghatározása. Az általam mért nehézfémek és mikroelemek mennyisége (cink, réz, ólom, kadmium, mangán) a kijelölt mintaterületeken a legtöbb esetben a megengedett határérték alatt volt. Voltak azonban kivételek. A réz és az ólom esetében több olyan minta is volt a vizsgálatok során, ami átlépte a megengedett határértéket. A réz esetében ez az álterméseknél volt megfigyelhető. A magas réztartalom azzal hozható összefüggésbe, hogy az adott területen a mezőgazdasági tevékenységek, pontosabban a réz alapú permetszerek használata miatt a szokottnál több halmozódott fel az áltermésben. Az ólom mobilis mennyisége, továbbá a talajban mért összmennyisége több útszakasznál is magas volt. Az ólom esetében vártuk a legjelentősebb összefüggést a forgalom és a nehézfémtartalom között, viszont az eredmények csak részben igazolták hipotézisünket, hiszen a 2. számú útszakaszon némileg magasabb volt a talajok teljes ólomtartalmának átlaga (34,67 mg/kg), mint az 1. számú útszakaszon (30,49 mg/kg). A talaj mobilis ólomtartalma a 4. sz. útszakasz esetén volt a legmagasabb (4,30 mg/kg), miközben a legforgalmasabb 1. sz. útszakasz talajának mobilis ólommennyisége (3,77 mg/kg) volt. Eredményeink alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a forgalom nagysága mellett számos egyéb tényező is befolyással lehet a talajban és a növényekben jelenlévő nehézfémek mennyiségére.