Németország és a NATO keleti bővítése: stratégiai, politikai és biztonsági dilemmák

Abstract

A NATO keleti bővítése az 1990-es évek végétől kezdődően az európai biztonsági architektúra egyik legfontosabb és levitatotabb folyamata. A korábbi Varsói Szerződés- államok, majd a balti és délkeleteurópai országok csatlakozása radikálisan átalakította a kontinentális erőviszonyokat. Németország, mint a szövetség egyik kulcsállama, kulcszerepet játszott ebben a folyamatban, ugyanakkor saját történelmi és politikai érzékenysége, valamint a belső konszenzus szükségessége miatt rendkívül összetett dilemmákkal szembesült.A tudományos probléma alapvető kérdése, hogy a NATO keleti bővítése milyen politikai, stratégiai és biztonságpolitikai dilemmákat generált Németország számára és ezek a dilemmák miként formálták az ország kül-és védelempolitikai döntéseit. Az elemzés középpontjában áll a kérdés, hogy Németország milyen mértékben tudott és tud ma is hozzájárulni a NATO keleti szárnyának védelméhez, hogyan alakította a belpolitikai korlátok és a társadalmi konszenzus a katonai elköteleződést és milyen tényezők határozzák meg a stratégiai célok elérését a mai geopolitikai környezetben.