Tévút az ukrán nyelvpolitikában: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” (elemző áttekintés)

Abstract

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa 2019. április 25-én fogadta el „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” című törvényt. A jogszabály kötelezően előírja az államnyelv használatát a társadalmi élet minden területén. A 2014–2019 között az országot kormányzó politikai tábor akkor fogadott el törvényt az államnyelv védelméről, amikor (egy vesztes elnökválasztás után) át kellett adniuk a hatalmat. A törvény nem oldja fel a nyelvi kérdés körül kialakult társadalmi feszültséget. Ellenkezőleg: a jogszabály további konfliktusok forrása. Ez az elemzés azt mutatja be, hogy a törvényben foglalt rendelkezések nem egyeztethetők össze Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A törvény tévút az ukrán nyelvpolitikában.

Резюме. Верховна Рада України 25 квітня 2019 р. проголосувала за Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної». Закон зобов’язує використання державної мови у всіх сферах суспільного життя. Політична еліта, яка керувала державою протягом 2014–2019 років ухвалила Закон про державну мову тільки тоді, коли після програшу на президентських виборах їм треба було передати владу. Закон нездатний вирішити суспільну напругу, яка виникла навколо мовного питання. Навпаки: закон є джерелом наступних конфліктів. Цей аналітичний огляд вказує на те, що Закон про державну мову суперечить міжнародним зобов’язанням України. Закон України «Про забезпечення функціонування української мови як державної» – це помилковий шлях мовної політики України.

Abstract. This summary on language policy in Ukraine, provides a broad view of contemporary developments and their roots. The authors seek to understand recent developments in Ukrainian statehood from a perspective that does not simply reduce the discussion to a case of replacing Russian with Ukrainian. While such a mainstream view has been effective in political campaigns both internally and internationally, the authors outline how the practical manifestations of language policy and the grassroots multilingual reality, with various minorities and regional majorities, paint a different picture.