A modernizáció kezdetén: a város a dualizmus korában

Abstract

A szabadságharc után a város gyors növekedésnek indult. A népesedési adatokból kitűnik, hogy a város lakossága harmincévenként szinte megkétszereződött. Beregszász fejlődését nagymértékben meghatározta a hivatali intézmények összpontosítása és kiépülése. A város nemcsak a környékre gyakorolt hatást, hanem megyeközpont is volt, sőt három megyére – Ung, Ugocsa, Bereg – kiterjedő központi hivatalokkal rendelkezett. Beregszász közigazgatási intézményei, annak vezetősége, hivatalnoki kara a város felső, illetve középrétegéhez tartoztak. Több ipari létesítmény is megalakult, elsősorban az 1890-es évektől, de jelentős iparral nem rendelkezett a város, így a művelt polgárságot inkább a hivatalnokok, tanárok, orvosok alkották, mintsem gyárosok vagy nagykereskedők.