Hétköznapok a második világháború előtt és alatt

Abstract

Az 1938-as összeírás és az 1941-es népszámlálás szerint Beregszász népességének a száma csak minimálisan növekedett az 1930-as csehszlovák népszámláláshoz képest. Ennek ellenére a statisztikai adatsorok által közvetített etnikai kép lényegesen megváltozott, melynek hátterében az eltérő népszámlálási módszer állt: míg a csehszlovák időszakban a nemzeti önbesorolást vették alapul, addig az 1941-es magyar összeíráskor a beszélt nyelvet. A beregszászi kulturális és társasági élet központja – akárcsak a dualizmus és csehszlovák időszak során – a Bereg vármegyei Kaszinó volt. Továbbra is a kaszinó töltötte be a formális, de sokkal inkább az informális találkozók helyszínét, ahol a megyei és városi elit megvitatott egy-egy közügyet. Nem akadt olyan kulturális és társadalmi szervezet, amelyik ne ott tartotta volna közgyűlését vagy a rendezvényét.