A kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződéséről egy szociolingvisztikai vizsgálat adatai alapján

Abstract

Szignifikáns összefüggések mutathatók ki az adatközlők nyelvi változók változatai közötti választása és csoportbeli hovatartozása között. Az itt bemutatott adatok tanúsága szerint a kárpátaljai magyar közösségben a szociológiai tényezők közül az iskolai végzettségnek, a foglalkozásnak, valamint a lakóhely típusának és jellegének van meghatározó szerepe. A nem és - az előzetes várakozásokkal szemben - akorjóval kisebb szerepet játszik a nyelvhasználat szerinti rétegződésben Göncz Lajos (megjelenőben) összevetette a nyelvi (mint függő) és a szociológiai (mint független) változók közül az iskolázottságot, az életkort és a nemet nemcsak a kárpátaljai minta, hanem a Kárpát-medencében összesen megkérdezett 846 adatközlő vonatkozásában, s azt találta, hogy mind a magyarországi mintában, mind pedig az összes kisebbségi csoportban az iskolázottság befolyásolja a legmarkánsabban a nyelvhasználatot, az életkor és a nem hatása jóval kisebb. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált változók társadalmi disztribúcióját tekintve a kárpátaljai minta nem válik el jelentősen a többi kisebbségi csoporttól és az anyaországi mintától. A szociológiai és nyelvi változók korreláltatása egyértelműen igazolta, hogy a kárpátaljai magyarok nyelvhasználata is nagyfokú társadalmi rétegződést mutat.