Összenő, ami összetartozik. A társadalmi és gazdasági kapcsolatok rekonstrukciója két Ipoly menti faluban a folyó szemközti oldalán

Abstract

Mivel az 1990-es években létrejött „határok nélküli világ” víziója nem sokkal később látványosan összeomlott, a határtérségi tanulmányok1 az elmúlt évtizedben erőteljesebben a geopolitika, regionális tudományok, a szociológia és a kulturális antropológia érdeklődésének középpontjába kerültek. Több okra vezethető vissza ez a jelenség. Így például a világban történő geopolitikai változásokra, konfliktusokra, másrészt az Európai Unió keleti bővítése következtében megváltozott határviszonyokra. Ezek között is különösen jelentős tényezők a száz évvel korábban történt, főként a Magyar Királyságot érintő területi változások, köztük a magyar és a szlovák határkérdések. Mindezek a tényezők azt jelzik, ahogyan Kolossov és Scott (2013) megjegyezték, a határok nem állandó intézmények, hanem inkább véget nem érő folyamatok termékei. A következő tanulmányunkban megvizsgáljuk a szociológia és a kulturális antropológia megközelítésével egy, az Ipoly folyó menti magyar−szlovák határmenti kistérség kapcsolatrendszerének alakulását az Európai Unióba belépés előtt és után.Abstract. After 1920 the Ipoly river has become country border between Hungary and Slovakia. Villages that were organically linked to each other cut off the social and economic connections for almost a hundred years. The study explains how the human, social, and economic relationships were reconstructed on both sides of the Ipoly river between the two villages, Ipolyhídvég and Drégelypalánk after joining the European Union.