A késősztálinizmus korszaka (1944–1953): A szovjet típusú gazdaságpolitika erőszakos térnyerése

Abstract

Kárpátalja mindig agrárjellegű térség volt, a lakosság többsége falun élt, és mezőgazdasággal foglalkozott. A hatalomváltást követően hamar megkezdődött a földbirtokviszonyok szovjet típusú átalakítása. A folyamat több lépcsőfokban ment végbe. Első lépésként a népi bizottságok első, 1944. novemberi kongresszusa az „újraegyesülést” kimondó manifesztum mellett határozatot hozott a földreform végrehajtásáról. 1944. november 29-én megjelent a földosztásról szóló rendelet, melyben hangsúlyozták, hogy a magyar és német földbirtokosok tulajdonában lévő birtokok elkobzandók, és azonnali hatállyal szétosztandók a földnélküliek, a kis földterülettel rendelkező parasztok és a munkások között. Ennek fényében 1945 folyamán átalakították a földbirtokviszonyokat, felszámolták a nagybirtokokat. Minden községben földosztó bizottságok alakultak, akik összeírták a felosztás alá tartozó földeket, majd felosztották azokat, jelentéseket írtak a falusi gazdák helyzetéről, és felügyelték a földosztás menetét. A szétosztandó földekből elsőbbséget élveztek a szovjet hadsereg önkéntesei és a partizánok, illetve a hegyvidékről az alföldre telepedtek.