Helyzetkép a kárpátaljai magyar nyelvű oktatásról (1989–2019)

Abstract

Az oktatás része egy politikai-gazdasági rendszernek, ezért annak függvényében lehet azt vizsgálni. Többszörösen igaz ez a nemzeti kisebbségek esetében, mert azok a politikai folyamatok következtében jöttek létre. Az egyik esetben az egyén maga választ, amikor a gazdasági körülmények miatt elhagyja közösségét, hogy a számára legtermészetesebb nyelvi közegből, életteréből egy idegen nyelvi közegbe, élettérbe kerüljön, „szerencsét próbáljon”. Ők, akik saját döntés alapján emigrálnak, annak tudatában teszik, hogy a jobb lét érdekében választják kisebbségi sorsukat, így lélekben erre felkészülhetnek, és mentalitásuknak, lehetőségüknek figyelembevételével többé-kevésbé olyan országot választanak, amely elképzeléseiket leginkább kielégíti. A menekültek általában ezt nem mérlegelhetik, túlélésük érdekében oda mennek, ahol befogadják őket. Annak a közösségnek sincs választási lehetősége, akik szülőföldjükön maradva egyik napról a másikra kisebbséggé válnak, ahol korábban a többség minden joga megillette őket. Az utóbbi jellemző a Kárpát-medencében élő, Magyarország határain kívül rekesztett magyar nemzeti közösségekre. A Kárpát-medencei magyarokat átlépte a határ, és akaratuk ellenére egyik napról a másikra más ország, más hatalom polgárai lettek. Fokozottan igaz ez a kárpátaljai magyar közösségre, akik fölött sokszor átszabták a határt a 20. század folyamán. A többszörös „országváltások” miatt számukra egyik napról a másikra megváltozott a jogi, nyelvi környezet a hivatalokban, az oktatási rendszer, s annak tartalma. Nekik szülőföldjükön kellett feldolgozni, hogy a világ megfordult velük, hogy megváltozott a státuszuk: a többségi közösségi státuszuk hirtelen alárendeltté vált. Legnagyobb hatással az ilyen jellegű változás annak a generációnak a tagjaira van, akik éppen az oktatás felsőbb szakaszában járnak, mert drasztikusan csökken továbbtanulási és karrierlehetőségük. Hirtelen olyan új elvárásokat kell teljesíteniük, amelyeket önhibájukon kívül nem tudnak, mint például, hogy a többségi nyelven tegyenek vizsgát, melyet korábban nem is tanultak. Kárpátalján az „országváltások” hatása minden generációt érintett a 20. században.