Endre Adys Beziehung zur altungarischen Glaubenswelt

Abstract

Abstract. Die Studie befasst sich mit einer relativ wenig bekannten Dimension von Endre Adys Gedichten, der Beziehung des Dichters mit der altungarischen Glaubenswelt. Die Welt des ungarischen Volksglaubens hat die Elemente aufbewahrt, die in Adys Gedichten zu Symbolen werden und das lyrische Selbst mit dem Universum verbinden. Der Träger dieser Glaubenswelt ist das Dorf, im Falle von Ady ist es Érmindszent. Durch das Studium der Folklore von Szilágyság kommen wir zur Erklärung der Bilder der Gedichte, mit besonderer Rücksich auf den ‚táltos‘-Motivkreis, der mit der Person des Dichters verbunden werden kann.Резюме. Стаття присвячена малознайомому виміру поезії Ендре Аді – зв’язкам поета з древніми угорськими віруваннями. Світ угорських народних вірувань зберіг ті елементи, які в поетичному світі Е. Аді стали символами й поєднують ліричного героя з універсумом. Носієм цього світу вірувань є село, у випадку нашого поета – Ерміндсент. Через аналіз фольклору регіону Сіладьшаг ми інтерпретували картини віршів, звернувши окрему увагу на пов’язані з постаттю поета мотиви про шаманів і чаклунів.A tanulmány Ady Endre költészetének egy viszonylag kevéssé ismert dimenziójával, a költőnek az ősi magyar hitvilághoz való kapcsolatával foglalkozik. A magyar népi hiedelemvilág őrizte meg azokat az elemeket, amelyek Ady költészetében szimbólumokká válnak, és a lírai ént az univerzumhoz kapcsolják. E hiedelemvilág hordozója a falu, Ady esetében Érmindszent. A szilágysági folklór vizsgálatán keresztül jutunk el a versek képeinek magyarázatához, különös tekintettel a költő személyéhez kapcsolható táltosmotívumkörhöz