Drámapedagógiai módszerek az anyanyelvoktatásban

Abstract

Weöres Sándor a Teljesség felé című kötetében írja a mottóul használt gondolatot, vagyis, hogy benned, bennem, bennünk a létra. Mindenki felfelé törekszik ezen a bizonyos létrán, de kommunikációs ismeretek hiányában nehéz a haladás. Ahhoz, hogy az ember otthonosan mozogjon a saját anyanyelvének tárházában, jó alapokkal kell rendelkeznie, meg kell, hogy legyen a létráján az összes fok, amely anyanyelvi kommunikációval kapcsolatos. Hihetetlenül sok bátorságot ad az élet számos területén, ha képesek vagyunk magabiztosan és tudatosan megszólalni különféle helyzetekben, a szituatív beszéd fejlesztése pedig egyértelműen az iskola feladata. A kárpátaljai anyanyelvoktatás problematikája két forrásból fakad, az egyik az időhiány, mivel a tantárgyi tananyag-tartalomnak megfelelően grammatikai központú irányvonalat követve kell megoldani a kommunikációval kapcsolatos ismeretanyag átadását is. Ez az egyszerűbben áthidalható kihívás. A diákok nagyon fogékonyak a beszéd tárgykörére, hiszen érzik, hogy olyan dologról van szó, ami a mindennapok során szerves része az életüknek. Ebben a témakörben a szerepjáték a legalkalmasabb feladattípus a megszilárdításra, mert az életből vett példákon alapuló szituációk irányított eljátszása megmarad a gyerekek emlékezetében, játszva tanulnak.