Innovatív digitális módszerek a bemeneti mérések lebonyolításában

Abstract

A felsőoktatás számos kihívással szembesül, amelyek közül kiemelkednek a hallgatók matematikai felkészültségében tapasztalt jelentős eltérések. A 2020-ban bevezetett Nemzeti Alaptanterv (NAT) további kihívásokat állított a felsőoktatás elé, mivel a közép- és emelt szintű tananyagok közötti különbségek miatt sok nélkülözhetetlen ismeret került ki a középszintű anyagból. Ez különösen a műszaki, gazdasági és természettudományos szakokon okoz problémát. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 2024 őszén átfogó bemeneti mérést végeztünk az elsőéves hallgatók körében. A vizsgálatban hat kar vett részt, összesen 2196 hallgatóval. A háromrészes adaptív teszt eredményeit elemezve megállapítottuk, hogy a hallgatók között jelentős különbségek vannak a matematikai ismeretek terén, különösen a fakultációs órákat látogatók és a nem látogatók között. Elemzésünk rávilágít arra, hogy számos hallgató komoly hiányosságokkal érkezik az egyetemre, ami a középiskolai matematikaoktatás hatékonyságával kapcsolatban vet fel fontos kérdéseket. A kutatás fontos üzenetet közvetít az oktatási szakpolitikai döntéshozók számára: szükség van a középiskolai oktatás átgondolt fejlesztésére és a középiskolából egyetemre történő átmenet támogatására. A hallgatók matematikai felkészültségének értékelése és a különböző tudásszintű csoportok létrehozása lehetővé teszi a személyre szabott oktatás kialakítását, amely növeli az esélyt a sikeres egyetemi karrierre. A kutatás rámutat arra is, hogy a középiskolai tananyag mélyebb elsajátításának támogatására van szükség, különösen a matematikai alapkészségek területén.