A Beregszászi járás várromjainak florisztikai vizsgálata

Abstract

Diplomamunkámban a Beregszászi járásban található várromok florisztikai kutatásával foglalkoztam. Vizsgálatunkhoz a Kovászói és a Kankó vár romjain megtelepedett növényzetet választottuk. A munka első része egy átfogóbb irodalmi áttekintést mutat be Kárpátalja várromjairól, kiemelt hangsúlyt fektetve a Kankó és Kovászói várra. A munka második része a másodlagos élőhelyek fontosságára hívja fel a figyelmet, ezen belül a kőfalak, mint másodlagos antropogén élőhelyként létrejött szerepét mutatja be a természetes flóra számára. A munka harmadik részében a célkitűzéseinknek megfelelően az általunk vizsgált várromok sziklarepedésiben megtelepedett alacsonyabb és magasabbrendű növények adatainak feldolgozása kerül bemutatásra. A terepi munka bejárásával igyekeztünk minél részletesebb fajlista összeállítására. Ennek megfelelően a Kovászói várrom területéről 46, a Kankó várrom területéről 37 növényt azonosítottunk, amelyeket családokba és rendekbe soroltunk. Ezáltal egy Microsoft Excel alapú adatbázist hoztunk létre, amelyben a növények adatait több szempont szerint elemezzük: életforma, flóraelem, T-, W-, R- értékek és a Simon – féle TVK mutatókat vesszük figyelembe. A kapott eredményeket diagramokkal kívántuk szemléltetni. A Kovászói várrom összesített fajlistája 44 edényes és 2 mohafajt számlál. Az invazív fajok száma 4: Amaranthus retroflexus, Ambrosia artemisiifolia, Erigeron annuus, Erigeron canadensis. A növények 21 rendbe és 30 különböző családba tartoznak, amelyek közül a legnépesebb az Asteraceae (5 faj) 11%, továbbá gyakori a Fabaceae (3) 7%, Rosaceae (3) 7%, Plantaginaceae (3) 7%. Életforma eloszlás szerint a Hemikryptophyták (17 faj) 41% és a Therophyták (11 faj) 26 % vannak jelen. Flóraelem kategória alapján legnagyobb számban az eurázsiai elemek dominálnak (18 faj). A hőmérsékleti igény (T – érték) alapján 5-ös érték (lomberdő klíma) dominál a területen (22 faj). W – érték alapján a legtöbb faj (13) 20% az 5 – ös értékkategóriába tatoznak, amely az üde fajokat képviseli. Őket követik a mérsékelten üde (4 érték) fajok (11 faj) 18% és említésre méltó a 3 – as (mérsékelten száraz) értékek (9 faj) 16%. R – érték szerint egyértelműen az enyhén meszes (4 érték) 19 faj kémhatást kedvelő, valamint a tágtűrésű (0 érték) (12 faj) fajok vannak többségben. A TVK kategóriák alapján, a területen a degradációra utaló fajok dominálnak, összesen mintegy 69 % - ban. Előfordulnak invazív fajok (4 faj). 26% - ban vannak jelen a természetes állapotokra utaló fajok. A Kankó várrom összesített fajlistája 35 edényes, 1 moha és 1 zuzmó adatait tartalmazza. A területen 2 inváziós fajt jegyeztünk le: Erigeron annuus, Parthenocissus quinquefolia. A fajokat 17 rendbe, és 22 családba soroltuk, amelyek közül a leggyakoribbak az Asteraceae (6) 16%, Lamiaceae (3) 8%, Rosaceae (3) 8%. Életforma eloszlás alapján a fajok legnagyobb arányban a Hemikryptophyták közé tartoznak (15 faj) 46%. A 13 flóraelem kategória szerint az eurázsiai elemek terjedtek el a legnagyobb mértékben (14 faj). A T – érték kategóriái alapján szintén az 5-ös érték (lomberdő klíma) dominál (20 faj). A W – érték paraméterei azt mutatják, hogy a területen kiemelkedő a 3-s érték (10 faj) 22%, amely a mérsékelten száraz fajokat foglalja magába. Megemlíthető még az 5-ös (üde) 6 faj (19%) kategória. R – érték alapján, a sziklafalakon az enyhén meszes (4 érték) 12 faj kémhatást igénylő fajok vannak többségben. TVK szerint közel egyenlő arányban oszlanak meg a degradációra és a természetes állapotokra utaló fajok: 56% - 48%. Összességében elmondható, hogy a két vizsgált várrom területén megtelepedett flóra faji diverzitása hasonló. Ez nem meglepő, mivel egyazon társuláshoz tartoznak, a sziklafalak pionír növényzetének hasadéktársulásait hozzák létre. Továbbá az adatok kiértékeléséből megállapítható, hogy rendszertani besorolásuk, életformájuk, növényföldrajzi elterjedésük és környezeti igényük csaknem megegyezik.