A matematikai kompetenciák mérésének jelentősége, mint a munkaerőpiac mutatója

Abstract

Számos kutatás próbálta bizonyítani az oktatás gazdaságra gyakorolt hatásait. Az első ilyen kutatások az iskolázottsági arányt és az átlagosan iskolában eltöltött évek számát vették alapul. Újabb kutatások viszont azt mutatják, hogy az oktatás minősége az, ami meghatározó a gazdasági fejlődésnél [1]. Ez komoly torzítást okozott, mivel nem tudták figyelembe venni az oktatás minőségi különbségeit. Sőt, Gabriel HellerSahlgren és Henrik Jordahl kutatása azt a becslést erősíti meg, hogy a legjobban teljesítő tanulók aránya és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat lényegesen erősebb, mint az alapvető műveltséget elérő tanulók aránya és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat [2]. Mivel, többek között, a kárpátaljai magyar nyelven oktató iskolák sem vettek részt a PISA felmérésben ezért bírnak nagy jelentőséggel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által szervezett Kárpátaljai Magyar Iskolák Kompetenciamerésének (KMIK) eredményei. Az első KMIK-re 2022/2023-as tanév során került sor, 26 iskola részvételével. Kutatások kimutatják, hogy a matematika kompetencia mérés eredményei erősebben függenek össze a keresettekkel, mint a szövegértésé [3]. Ezért a matematikai kompetencia mérés eredményei jelzésként szolgálhatnak a munkaerőpiac minőségi jellemzőiről. Előadásunkon az első KMIK tapasztalatairól számolunk be, ezen belül nagyobb hangsúlyt fektetve a matematikai részre.